Adómentes juttatás szűrővizsgálatra

Kérdés: Adhat a munkáltató a munkavállalónak adómentes juttatást szűrővizsgálatra? Milyen esetekben adható? Pl. hosszú várakozási idő van a társadalombiztosításnál, és a munkavállaló magánrendelői szolgáltatást vesz igénybe. Elszámolható adómentes juttatásként mind munkavállalói, mind munkáltatói részről?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiakra hívjuk fel a szíves figyelmét. Arra vonatkozóan, hogy a munkáltató miképp nyújthat szűrővizsgálati szolgáltatást a munkavállalójának, az adótörvények nem adnak szabályozást, hanem az ügyletre vonatkozó adózási szabályokat határozzák meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása

Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a kockázati biztosítások körében gyakran elő­fordul, hogy a munkáltató nem egy személyre, hanem egy csoportra, gyakran az összes munkavállalóra vonatkozóan köt többek között életbiztosítást. Mind az egyéni, mind a csoportos biztosítás esetében a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Unit-linked biztosítás elszámolása

Kérdés: Egyik ügyfelemet meggyőzte egy alkusz, hogy kössön unit-linked biztosítást 2 dolgozójára. Kedvezményezett a cég lenne. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérni egy kontírozási és adózási segédletet.
Részlet a válaszából: […] ...azaz a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás. Nem keletkezik sem a cégnek, sem a munkavállalónak adófizetési kötelezettsége: amennyiben a haláleseti és/vagy a lejárati kedvezményezett maga a cég. Ekkor azonban nem költségként, hanem követelésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Időbeli elhatárolásnál mutatkozó különbözet elszámolása

Kérdés: Társaságunk a 2018. év értékelése alapján úgy döntött, hogy jutalomban részesíti a munkavállalókat. A munkaértékelés név szerint megtörtént, a taggyűlésen elfogadták. A munkabért és járulékait: 19,5% szociális hozzájárulási adót, 1,5% szakképzési hozzájárulást költségként és passzív időbeli elhatárolásként elszámoltuk a 2018. évre. A nyugdíjas munkavállalók részére a járulékokat nem számoltuk fel. A jutalmak kifizetése 2019 júliusában lesz, amikor 19,5% helyett 17,5% szociális hozzájárulási adót kell bevallani és megfizetni a nem nyugdíjas munkavállalók után. Hogyan kell elszámolni a jogszabályi változás miatt keletkező szociális hozzájárulási adó 2%-os megtakarítását?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást: T 564 – K 4742, továbbá– a bérköltséget terhelő levonásokat, a személyi jövedelemadót: T 4711 – K 462, a munkavállalóktól levont járulékokat: T 4711 – K 463-1, a nettó bérköltség kifizetését, átutalását: T 4711 – K 381, 384.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulásra nem kötelezettek.Az előbbiek szerinti szociális hozzájárulási adó alapját csökkentő tételek:Pályakezdő munkavállalók után, a foglalkoztatás első két évében:A legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás

Kérdés: Tájékoztatásukat kérem a társas vállalkozó tagjának kifizetett iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatása után fizetendő adókról, járulékokról. Társasági adó szempontjából elszámolhatók-e, illetve számviteli elszámolásuk hogyan történik? Az oktatások a társaság érdekében történnek.
Részlet a válaszából: […] ...részben vagy egészen felmentést kaptak.)Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Nappali tagozatos hallgatók ösztöndíja, költségtérítése

Kérdés: Élelmiszer-ipari kft. tulajdonosának és egyben ügyvezetőjének a lánya, aki szeptembertől költségtérítéses nappali tagozatos egyetem gazdasági karán tanul, az iskola befejezése után a kft. számviteli, munkaügyi és pénzügyi részlegének irányításával lesz megbízva. A fia jelenleg nappali tagozatos egyetemi hallgatóként élelmiszer-tudományi karon végzi tanulmányait, a gyár termelésének irányítása lesz a feladata az iskola befejezése után. A kft. mindkettőnek havi ösztöndíjat, valamint költségtérítést fizet számla ellenében. Mivel nem állnak munkaviszonyban, csak tanulmányi szerződést kötnek mindkettővel, az ösztöndíj milyen bevétele, illetve jövedelme lesz a hallgatóknak? A számlás költségek megtérítése a Tao-tv. szerint elszámolható-e a társaság költségei között, valamint e számlával igazolt költségeket terheli-e szja és eho? A félévente befizetett költségtérítésnél figyelembe vehetem-e a minimálbér két- és félszereséig az 1,19-szeres összeg után fizetett 16%-ot és ezenfelül még a 27% ehót?
Részlet a válaszából: […] ...a kedvezményesadózás arra a képzésre is vonatkozik, amelynek költségét nem a munkáltatóviseli, továbbá arra a képzésre is, amely a munkavállaló, a társas vállalkozástevékenységében személyesen közreműködő tag számára szükséges olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Kamatkedvezmény terhei

Kérdés: A kamatkedvezményből származó jövedelem 2011. évben érvényes helyes adózási (járulék) szabályait és az ezzel kapcsolatos teljes körű könyvelési feladatokat kérem ismertetni!
Részlet a válaszából: […] ...kamatnak az a része, amely meghaladja az ekövetelés révén a kifizetőt megillető kamatot.Példaként vegyük azt, hogy a munkáltató a munkavállalójának2010. január 1-jével kölcsönt nyújtott [ami nem tartozik a 72. § (4)bekezdésében felsoroltak közé] 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Magánszemély részére nyújtott kölcsön kamatának átvállalása

Kérdés: A 4210. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezzük. Társaságunk is kölcsönt ad a dolgozóinak. A kölcsönt két év alatt kell visszafizetni, havi egyenlő részletekben, 10 százalékos kamattal, amit az alkalmazott béréből levonunk. Év végén a kifizetett kamat és az év végén érvényes jegybanki alapkamat + 5 százalék közötti különbözetet, mint kamatkedvezményből származó jövedelmet szeretnénk átvállalni a dolgozótól úgy, hogy a társaság vallaná be és fizetné be a különbözetet terhelő adókat és járulékokat. Van-e erre lehetőség? Ha igen, milyen mértékű adók és járulékok terhelik?
Részlet a válaszából: […] ...36 százalékkal) fizetési kötelezettség terheli.Nyilvánvaló, ha az átvállalt tartozás miatt fizetendő személyi jövedelemadótnem a munkavállaló fizeti meg, az átvállalt tartozás magasabb összegű lesz,mint a magánszemély kamatkedvezménynek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Foglalkoztatói hozzájárulás

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállaló részére a munkáltató által fizetett munkáltatói nyugdíj-hozzájárulást? Mi a teendő a jóváírt foglalkoztatói hozzájárulással akkor, ha a munkavállaló munkaviszonya a feltételes jogszerzés időtartamánál rövidebb ideig tart?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerint azadóköteles jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt az összeget,amelyet a munkáltató a magánszemély javára havonta foglalkoztatóinyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
1
2