27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Értékesítés előtt elvégzett munkák minősítése
Kérdés: Cégünk gépeket vásárol külföldről, amelyeket külső fuvarozó szállít be a cég magyarországi telephelyére, ahol a cég munkavállalói a gépek továbbértékesítése előtt elvégzik az ún. nullrevíziót, ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és akkumulátor helyes működését, de elvégzik a megrendelő (vevő) igénye szerinti cseréket, szereléseket is. A gépeket az áruk között tartjuk nyilván a beszerzéstől az értékesítésig. A társaság szervizében elvégzett szerelések, egyéb munkák során felhasznált anyagokat, alkatrészek értékét, a szerelésre fordított munkaórákat munkalapon rögzítik. A bejövő számlák alapján az áruk főkönyvi számlán a gép beszerzési értéke és a telephelyre történő beszállítás költsége kerül könyvelésre. Felmerült kérdésként, hogy a telephelyen elvégzett munkák munkalapok alapján elszámolt költségei tekinthetők-e az áruként nyilvántartott gépek bekerülési értékébe tartozó tételnek? Ha igen, akkor hogyan kell elszámolni? Ezeket a gépeket a cég rendeltetésszerűen nem veszi használatba, így a telephelyen végzett munkák költségei csak a gépek áruként történő értékesítése során térülnek meg.
2. cikk / 27 Gépek beszerzése, bővítése, majd értékesítése
Kérdés: Targoncák, rakodógépek kereskedelmével és szervizelésével foglalkozó társaság vagyunk. Az új gépeket külföldről vásároljuk, a beszállítást külső fuvarozó cég végzi. A gépeknél – értékesítés előtt – minden esetben el kell végezni az ún. nullrevíziót, amely során ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és az akkumulátor helyes működését. A megrendelő-vevő igénye szerint egyéb munkákat is elvégeznek. A továbbértékesítési céllal beszerzett gépeket a társaság áruként tartja nyilván a telephelyre történő beérkezéstől a vevő felé történő értékesítésig. Ezen időtartam alatt végzik el a már említett munkálatokat, amelynek során a felhasznált anyagok, alkatrészek értéke és a munkavállalók által a szerelésre ráfordított órák munkalapon rögzítésre kerülnek. Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkalapok alapján számolt összeg tekinthető-e az eszköz (az adott gép) bekerülési értékének? Ha igen, akkor hogyan történik ennek a könyvelése, átvezetése az áruk közé, hogyan számolandó el az eladott áruk beszerzési értékeként? Jelenleg az értéknövelő összeg a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerül átvezetésre a készletértékben. A statisztikai hivatal vizsgálta a beruházások tárgyévi növekményét és a saját előállítású eszközök aktivált értékét, értékbeni eltérésre hívta fel a figyelmet, hiányolta a gépek értékét növelő összegnek a beruházási statisztikában történő szerepeltetését.
3. cikk / 27 Le nem vonható áfa könyvelése
Kérdés: Adóköteles tevékenységet végző cégnél a le nem vonható áfát mikor kell 86-os egyéb ráfordításként és mikor kell költségként elszámolni? Pl. a telefon 30% le nem vonható áfarész, személygépkocsi-bérlés 50%-os le nem vonható áfa, jóléti eszközök (mikró) le nem vonható áfa?
4. cikk / 27 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
5. cikk / 27 Munkavállalók kirendelése más céghez
Kérdés: A munkaszerződéssel eltérő foglalkoztatással kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek? Hogyan kapcsolódnak a költségek a két munkáltató között? A konkrét esetben "A" fuvarozással foglalkozó kft. két munkavállalóját "B" szintén fuvarozással foglalkozó céghez rendeli munkavégzésre. A munkával kapcsolatos eszközöket (kamion) a "B" munkáltató biztosítja. Az "A" kft. szeretné a bérrel kapcsolatos költségeket átterhelni a "B" cégre, mivel ott jelentkezik bevétel.
6. cikk / 27 Munkavállalói vásárlás ügyfélkártyával
Kérdés: Az online számla-adatszolgáltatás kiterjesztése kapcsán merült fel a következő Egy kft. bizonyos anyagokat egy áruházlánctól szerez be, a beszerzéskor a kft. kedvezményt kap, mert rendelkezik ügyfélkártyával. Előfordul, hogy a cég dolgozói is vásárolnak ennél az áruházláncnál saját célra, a számlát is saját maguk rendezik. A számlát viszont az áruházlánc – mivel a fizetéskor az ügyfélkártyát használják a dolgozók a kedvezmények elérésének érdekében – automatikusan a kft. nevére állítja ki. Erről a kft. sok esetben nem is tud, a készpénzes számlát a dolgozó kapja meg a helyszínen, rendezi az ellenértéket, és nem jelzi az ügyletet a kft. felé. A jövőben ezeknek a számláknak az adatai is továbbításra kerülnek a NAV felé. Hogyan kell kezelni ezeket az ügyleteket? Eljárhat úgy a kft., ahogyan eddig is, azaz hogy a könyvelésben egyáltalán nem veszi figyelembe ezeket a számlákat (hiszen jórészt nem is tudott a létezésükről)? Mi történik akkor, ha valaki a cég nevére vásárol valamilyen terméket vagy szolgáltatást, de a cég tudta nélkül? Mi történik akkor, ha valaki tévedésből a cég nevére kér számlát egy nem céges költségről, amelyet saját maga fizet ki?
7. cikk / 27 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.
Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
8. cikk / 27 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
9. cikk / 27 Személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
10. cikk / 27 Helyi utazási bérlet elszámolása
Kérdés: Munkavállalóink részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel feladataik ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz, ha a munkakör betöltéséhez szükséges – hogyan kell elszámolni az utazási bérletet?