Keresés eredménye | Számviteli Levelek

213 cikk rendezése:

1. cikk / 213 Kft. tulajdonosa elajándékozza a kft. tulajdonában lévő ingatlant

Kérdés: A kft. tulajdonában van egy ingatlan (lakás), amelyet bérbeadással hasznosít. Ha a kft. tulajdonosa elajándékozza egyenes ági rokonának ezt az ingatlant, a kft.-t milyen adók terhelik? Társasági adónál az ajándékozott összeg és a könyv szerinti érték különbözete a társasági adó alapja? A magánszemélynél pedig megjelenik az illeték? Ugyanez az eset a kivaadózású kft. esetében, az ajándékozással keletkezett esetleges haszon növeli a kivaalapot? Egyáltalán ez az ajándékozás megfelel a törvényben foglaltaknak?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

2. cikk / 213 Szabadság folyamatos munkarend esetén

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra folyamatos munkarend esetén a szabadság kiadása, ha a munkavállaló hosszabb távra, pl. 2 hétre szeretne elmenni. 12 órás megszakítás nélküli munkarend esetén hány nap szabadságot kell kiírni az adott munkavállalónak 6 havi munkaidőkeret mellett? Konkrét példát szeretnék hozni, így talán könnyebb és értelmezhetőbb a probléma:
12 órás műszakbeosztás szerint a munkavállaló 2 hét szabadságra szeretne menni. Hány napot kell kiírni az adott beosztás mellett?
Hétfő szabadnap; kedd 12 óra műszak; szerda 12 óra; csütörtök pihenőnap; péntek szabadnap; szombat 12 óra; vasárnap 12 óra; hétfő pihenőnap; kedd szabadnap; szerda 12 óra; csütörtök 12 óra; péntek pihenőnap; szombat szabadnap; vasárnap 12 óra; hétfő 12 óra.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

3. cikk / 213 Osztrák anyavállalat megvásárolja leányvállalata ingatlanát

Kérdés:

Egy osztrák vállalkozás megveszi magyarországi leányvállalatának üzemcsarnokát, mint ingatlant, majd bérbe adja a magyarországi leányvállalatának. Egyéb eszköze, munkavállalója nem lesz Magyarországon, tehát az ingatlan-bérbeadáson kívül más tevékenységet nem fog végezni. Milyen adófizetési és bejelentési kötelezettségei keletkeznek Magyarországon? Keletkezik-e az osztrák vállalkozásnak ebből kifolyólag telephelye/fióktelepe Magyarországon? Vagy elegendő egy magyar adószámot kérni? Kérem, hogy az áfa-, társaságiadó- és illetékkötelezettség tekintetében is legyen szívesek megírni a választ!

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

4. cikk / 213 Üzletrész térítés nélküli átadása magánszemélynek

Kérdés:

A kft. egy munkavállalójának szeretne térítés nélkül adni 4%-nyi üzletrészt. Hogyan teheti ezt meg, és milyen adózási feltételek terhelik a magánszemélyt, mint eddigi munkavállalót és a kft.-t? (A 2011. január 13-án a 235. lapszámban 4869. szám alatt megjelent, fenti tárgyhoz illeszkedő válaszuk jelenleg aktuális?)

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

5. cikk / 213 Pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatai

Kérdés:

Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint: "a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell." Az alábbi gazdasági eseményekkel kapcsolatban kérem válaszukat:
1. A munkavállalónak előre nem látható okból, a cég tevékenysége érdekében felmerült kiadása keletkezik (a céges autó lerobbant, a vontatásról készpénzes számlát kap). Elszámolásra kiadott összeget nem vett fel. A munkavállaló egy-két nap elteltével adja le a pénztárba a számlát, amelynek összege részére kifizetésre kerül. Ebben az esetben megfelel-e a törvényi szabályozásnak, hogy a készpénzes számla kelte és a cég pénztárából történő kifizetés eltér egymástól? Könyvelése a szállítóval szembeni vagy a munkavállalóval szembeni kötelezettség kiegyenlítése?
2. A munkavállaló elszámolásra kiadott összeget vesz fel. Elszámoláskor melyik a helyes módszer: ha bevételezzük a pénztárba a teljes elszámolásra kiadott összeget, és az elszámolásra felvett összegből kifizetett készpénzes számlákat kiadjuk a pénztárból (ilyenkor el fog térni a készpénzes számla kelte és a pénzmozgás), vagy csak az elszámolásból megmaradt összeget bevételezzük, a készpénzes számlákat pedig a 36-os elszámolásra kiadott összegek számlára könyveljük? Hogyan kell eljárni akkor, ha a munkavállaló általi vásárlások összege meghaladja az elszámolásra kiadott összeget?
3. A cégnél a munkába járás költségtérítése (helyközi bérlet) a cég nevére kiállított számla alapján történik. A munkavállalók a bérlet számláját a következő hónapban adják le (a bérlet lejártát követően, új bérlet vásárlásakor). A bérlet számláját könyveljük, összegét a pénztárból kiadjuk, a dolgozó felé az önrészt számlázzuk. Ebben az esetben szintén nem egy időben történik a gazdasági esemény és a pénzmozgás, mivel a bérletről kiállított számla kelte és a pénztárbizonylat kelte eltér egymástól (az eltérés egy hónap). Hogyan járunk el szabályosan a bérletszámla összegének pénztárból való kifizetését illetően?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

6. cikk / 213 Lízingelt eszköznél a maradványérték és a piaci érték különbözete

Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

7. cikk / 213 Maradványérték és a piaci érték különbözete lízingelt eszköznél

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lezárásakor, ha a lízingbe vevő harmadik felet jelöl ki, kell-e olyan tételt számláznia a harmadik fél felé, hogy engedményezés (a maradványérték és a piaci érték közötti különbözetre)? Létezhet az, hogy a harmadik fél csak a maradványértéket fizeti ki az autóért? Nem vizsgálja ezt az adóhivatal a későbbiekben?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

8. cikk / 213 Saját gépkocsi használatának költségtérítése

Kérdés: Társaságunk munkavállalója Szegeden lakik, a társaság székhelye Budapesten van. A dolgozó a munkába járáshoz, illetve a céges ügyek intézéséhez a saját gépkocsiját szeretné használni. A munkaszerződés az alábbit tartalmazza: A Munkáltató a Munkavállalót távmunkavégzés kereteiben foglalkoztatja, melynek megfelelően a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Felek megállapodnak, hogy a munkavállaló hetente 3-4 munkanapot munkaterületen, 1-2 munkanapot a budapesti irodában, vagy otthon dolgozik. A kérdés az, hogy milyen költségtérítést kaphat a munkavállaló az alábbi esetekben? NAV fogyasztási norma × NAV üzemanyag-átlagár + 15 Ft/km amortizáció, vagy ez csak munkába járás, és csak 9-15 Ft-ot lehet km-ként adni adómentesen?
- A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

9. cikk / 213 Külföldi kiküldetés előlegével való elszámolás

Kérdés: Külföldi kiküldetéskor a munkavállaló előleget kap a felmerülő költségek fedezetére. Kiküldetés után ezzel elszámol (30 napon belül), a fennmaradó összeg lesz a napidíja összesen a cég belső szabályzata szerint. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségtérítés a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg, mely a bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint lesz az adómentes napidíj. Az adómentes összegen felüli rész úgy adózik, mint a munkabér, tehát a jelenlegi szabályok szerint 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Jól értem-e a következőket? A cég belső szabályzata szerint meghatározott külföldi kiküldetés összege – adómentes és adóköteles rész – képezi a munkavállaló ebből szerzett jövedelmét, a levont adókat a munkáltatónak megtéríti? Kérem szakmai segítségüket a fent leírtak helyes értelmezéséhez, elszámolásához!

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

10. cikk / 213 Dolgozói részvény elszámolása, adózása

Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.