Iktatási kötelezettség

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...iktatták, nyilvántartásba vették.Hasonló követelményeket ír elő a Cégtörvény a cégiratok vonatkozásában, a Munka Törvénykönyve a munkavállalókkal kapcsolatosan stb.Összefoglalóan: a kft.-nek kell kialakítania a sajátosságainak megfelelő iktatási, iratkezelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Biztosítási díj elszámolása, ha vállalkozás a szerződő

Kérdés: Vannak olyan vegyes kockázati életbiztosítások, amik megtakarítási összeget is tartalmaznak, tehát befektetésként is működnek. Hogyan kell ezeket elszámolni, ha a kifizető a szerződő, biztosított a munkavállaló és kedvezményezett a munkavállaló, illetve a kifizető társaság? Elszámolható-e az egész összeg költségként? Ha nem, akkor a kifizetőnek mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége az első és a második esetben?
Részlet a válaszából: […] ...díjak elszámolása tekintetében az általános keretelveket lehet csakmeghatározni.A vállalkozás – mint szerződő – által a munkavállaló javárakötött életbiztosítás számviteli elszámolásának megítélése során az alábbiakatindokolt figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

Biztosítás esetén kedvezményezett a munkáltató

Kérdés: A munkáltató társas vállalkozás dolgozójára mint biztosítottra elérésre, 15-20-25 éves időtartamra szóló életbiztosítási szerződéseket kötött. A szerződés alapján biztosított a dolgozó, a szerződő, a díjfizető a munkáltató cég. A kedvezményezett elérés esetén a kifizető társaság, halál esetén a biztosított munkavállaló gyermekei. A biztosító által kért díjakat a társaság negyedévenként utalja át. A szerződés szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett halála, vagy a biztosítottnak a biztosítás lejárati időpontjában való életben léte. A biztosítási szolgáltatás: ha a biztosított a biztosítás lejáratakor életben van, a szerződésben meghatározott összeg kifizetése, ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosításra ténylegesen befizetett összes díj egyösszegű kifizetése a kedvezményezettnek. Hogyan kell a megfizetett díjat könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...nem keletkezik, így őt sem terheli adó- és járulékfizetésikötelezettség.Abban az esetben, ha a biztosítás időtartama alatt amunkavállaló (a biztosított) nem hal meg, a társaság – mint kedvezményezett – abiztosításidíj-előleget visszakapja (T 384 – K 354)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Méltányolható lakásigény

Kérdés: A munkáltató a vele munkaviszonyban álló munkavállaló részére lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújt, melynek összege 2 millió forint, 60 hónapra, egyenlő havi részletfizetéssel. A kölcsön nyújtása, illetve annak visszafizetése pénzintézeten keresztül, annak közvetítésével történt, illetve történik. A munkavállaló egyedülálló, a lakás nagysága: 54 négyzetméter, a vételár: 5,4 millió forint. Helyesen értelmezte-e a társaság a fentiek alapján a 12/2001. Korm. rendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét?
Részlet a válaszából: […] A lakáscélú állami támogatásokról szólól 12/2001. (I. 31.)Korm. rendelet alapján méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak aszáma és a lakás építési (vásárlási) költsége a következő feltételeknek megfelel:– egy-két személy esetében: legalább egy és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Munkáltatói lakástámogatás

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vonatkozó munkáltatói kedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdés merült fel: Hogyan kell a méltányolható lakásigényt értelmezni, ha egyedülálló személy kapja a támogatást és a testvére családjával (szülők és két felsőoktatásban résztvevő gyermek) közösen vásárol lakást? A támogatás a lakás átvétele előtt, de az adásvételi szerződés megkötése után átadható-e? Kinek történhet az átutalás, az eladónak vagy a munkavállalónak? A vissza nem térítendő támogatás a Tao-tv. értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerint adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott jövedelemmaximum határig) és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, továbbá a 1,5 százalék (2003-ban 1 százalék) munkavállalói járulékot is meg kell fizetnie. A cégnek az átvállalásig befizetett ezen összeg (biztosítás) átadása után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.