Létszám rehabilitációs hozzájárulásnál

Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola és művészeti oktatási intézmény vagyunk. A nálunk foglalkoztatott pedagógusok részmunkaidőben, heti 8-40 órás munkaviszonyban vannak foglalkoztatva. A rehabilitációs hozzájárulás fizetésével kapcsolatosan kérdezzük, a létszám számításánál a részmunkaidős alkalmazottakat hogyan vesszük számításba? A részmunkaidős alkalmazottak munkaóráit át kell-e számítani havi szintre? Ha rehabilitált alkalmazottat veszünk fel, akkor heti hány órás munkaviszonyban kell foglalkoztatni, hogy teljes létszámnak számítson?
Részlet a válaszából: […] ...minden személyt a munkaidő hosszátólfüggetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni. Alapértelmezésbenaz átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetettlétszámnyilvántartása alapján számított mutató. Az átlagolást havonta kellelvégezni az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Vendéglátás: üzemi konyha

Kérdés: Társaságoknál üzemi konyha működik. Üzleti partnereinket sok esetben az üzemi konyhában látjuk vendégül. A reprezentációval kapcsolatos áfát levonjuk. A szolgáltatott reprezentációról belső számlát készítünk, amely alapján a szolgáltatás értékét árbevételként számoljuk el a reprezentációs költségekkel szemben. A reprezentációs szolgáltatás után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével a személyi jellegű egyéb kifizetések közé átvezetni.Amennyiben az üzemi konyha szolgáltatásait csak a vállalkozás munkavállalói, dolgozói, tagjai veszik igénybe, és az általuk fizetett térítési díj nem fedezi az üzemi konyhán természetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor – még akkor is, ha a munkálatok valamennyi fázisát alvállalkozók végzik – feltételezi azt, hogy a fővállalkozó valamely munkavállalója felügyeli, ellenőrzi, átveszi az alvállalkozók munkáját.Az adóalap-megosztás során tehát az utóbbi esetben is (ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó alapja: erdőművelés

Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és a Htv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenysége után adókötelezettség, függetlenül attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Jóléti és kulturális költségek elszámolása

Kérdés: 2001-től a személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma kibővült, többek között a jóléti és kulturális költségekkel is. Szövetkezetünk saját üdülőt üzemeltet, annak költségei hogyan számolandók el a személyi jellegű egyéb kifizetések között?
Részlet a válaszából: […] ...hasonlóan kell megállapítani az üdülőben biztosított étkeztetés költségeit is.Amennyiben a saját üdülőben csak a vállalkozás munkavállalói, tagjai üdültek, és a saját dolgozók térítést nem fizettek, akkor a saját üdülő összes üzemeltetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Iparűzésiadó-kötelezettség megosztása a telephelyek között

Kérdés: A vezetékes (nyomvonalas) létesítményhez kötött szolgáltatást nyújtó vállalkozások iparűzésiadó-kötelezettsége fennáll-e minden olyan településen, ahol a szolgáltatást igénybe veszik?
Részlet a válaszából: […] ...átemelőberendezés, vezeték) településen való elhelyezése önmagában véve nem keletkeztet telephelyet, ha az nem igényli az állandó munkavállalókon keresztül történő rendszeres felügyeletet, mint ahogyan az sem, ha egy településen a vállalkozó kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.