Exportértékesítés iparűzési adója

Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?
Részlet a válaszából: […] ...terheli, tehát a teljes, vállalkozási szintű adóalap után a székhelye szerinti településen kell az adókötelezettséget teljesítenie.A naptári évtől eltérő üzleti évet választó iparűzési­adó-alanyok helyi iparűzési adóban fennálló adóbevallási, előlegfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Naptári évtől eltérő üzleti év választása

Kérdés: A magyarországi társaság EU-tagállambeli anyavállalata a naptári évtől eltérő üzleti évre készíti a beszámolóját. Ismereteink szerint az anyavállalat többi leányvállalata is (a magyar kivételével) a naptári évtől eltérő üzleti évre készíti a beszámolóját. Amennyiben az anyavállalat nem készít konszolidált beszámolót, akkor a magyar társaság választhat-e az anyavállalattal egyező üzleti évet? Ha konszolidált beszámolót készít az anyavállalat, de a leányvállalatot nem vonja be a konszolidálásba, a magyar társaság választhat-e az anyavállalattal egyező üzleti évet? Ha a leányvállalat az eltérő üzleti év alkalmazása mellett dönt, de a döntés jogszerűsége vitatható, akkor annak milyen következményei lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 11. §-ának (2) bekezdése sorolja fel azon eseteket,amelyek mellett az üzleti év a naptári évtől eltér. A kérdéshez kapcsolódóelőírás szerint: az üzleti év a naptári évtől eltérhet a külföldi anyavállalatkonszolidálásba bevont leányvállalatánál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] ...naptári évtől eltérő üzleti évet nem minden adózó választhat. Erre annak van lehetősége, akia) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, és az üzleti év a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér a naptári évtől;b) a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Építkezést végző külföldi vállalkozó adózása

Kérdés: Egy holland társaság Magyarországon építkezési tevékenységet végez be nem jegyzett telephelyen. A telephely az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, de nem alanya az Szt.-nek. Jól tudjuk-e, hogy a be nem jegyzett telephelyet könyvvezetési kötelezettség nem terheli? Mi alapján kell meghatározni az adó alapját? Mikor kell beadni a társaságiadó-bevallást? Mi számít egy üzleti évnek, a naptári év, vagy az alakulás utáni 12 hónap? A telephely egy, már a holland cég által korábban nyitott bankszámláját jelentette be az adóhivatalhoz. Helyesen járt-e el?
Részlet a válaszából: […] ...a Tao-tv. 6. §-ának (1) bekezdése és a 14. §-ának előírása szerint.Építkezés esetén adóbevallást először azt a naptári évet követő május 31-ével kell beadni, amely naptári évben az építkezés időtartama meghaladja a három hónapot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Adófizetési napok

Kérdés: Melyek a társasági adó és az iparűzési adó megfizetésének időpontjai?
Részlet a válaszából: […] ...mint 5 millió forint.A kettős könyvvitelt vezető adózónak (a külföldi vállalkozónak is) a társaságiadó-előleget december 20-ával, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig (ami nem azonos a 20-ával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...munkáért kap, csak az először említett államban (azaz Németországban) adóztatható, haa) a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó naptári évben összesen nem tartózkodik hosszabb ideig, mint 183 nap, ésb) a térítést olyan személy fizeti vagy olyan személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.