Áttérés

Kérdés: Mikor történhet az áttérés kiváról katára? Milyen formában?
Részlet a válaszából: […] ...adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) előírása alapján akkor kerülhet sor, ha– a vállalkozás az adóévet követő naptári év első napjától bejelenti a kivaalanyiság megszűnését,– a naptári éven belül az adóalanyiság a Katv. 19. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Árfolyam-különbözet adózása

Kérdés: Részvényeink 10 000 Ft/db névértékben kerültek meghatározásra. 2001. évben több részvényestől visszavásároltuk a részvényeket 20% értékben, amit a részvényesek ugyanezen értékben meg is vásárolhattak. A 2016. évben az egyik részvényesünk (aki 2001-ben vásárolta meg a részvényét a névérték 20%-áért) felajánlotta részvényét társaságunknak megvételre, amelyet 100% névértékben visszavásároltunk. Van-e adófizetési kötelezettség? És ha van, akkor a visszavásárláskor kell levonnia és befizetnie társaságunknak, vagy csupán tájékoztatni kell az eladót az árfolyam-különbözetről?
Részlet a válaszából: […] ...meg, és az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be. A 11/A. § (1) bekezdése alapján a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Reklámadóról általában

Kérdés: Kérem, ismertessék a reklámadóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...20. napjáig az előleget a várható adó összegére ki kell egészíteni. Az adóval az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig (naptári éves adózóknak május 31-én) kell elszámolni.A megrendelőnek az adót havonta kell bevallani és megfizetni (adóelőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Kiküldetés kapcsolt vállalkozáshoz

Kérdés: Magyarországon működő kft. magyarországi állandó lakhellyel rendelkező – teljes munkaidős – cégvezetőjét szeretné osztrák kapcsolt vállalkozásához előreláthatólag 6 hónap időtartamra munkavégzésre küldeni. Ott heti 4x8 munkaórát töltene el, míg Magyarországon a fennmaradó 1 munkanapon végezne munkát. Jelen tervek szerint a munkavállaló csak a magyar kft.-től részesülne munkabérben, amit – ha ez jogszerűen megoldható – továbbszámlázna a cég az osztrák kapcsolt vállalkozásnak, további térítés nélkül (csak a munkabért és a felmerült költségeket). A Mt.-ben szereplő 44 napos kiküldetési, kirendelési korlátozáson túl van-e lehetőség egyéni kiküldetési megállapodásra és így a külföldi napidíj további fizetésére? Kiküldetés keretén belül milyen bejelentési kötelezettségei vannak Ausztriában a magyar munkavállalónak, illetve munkáltatójának? A jogszabályban szereplő 44 nap kiküldetés után két tagállamban végzett párhuzamos munkavégzésre tekintettel kért A1-es igazolás kiállítható-e, ha a munkavállaló munkaideje Magyarországon nem érné el a 25%-ot (heti 1x8 óra)? 183 nap osztrák munkavégzés elteltével – az egyezmény szerint – a munkavállalónak Ausztriában kellene megfizetnie az adóelőleget a Magyarországon kifizetett bére után? Ehhez, ha jól értelmeztük, a munkavállalónak a NAV-tól kellene illetőségigazolást igényelnie? Van-e további előzetes teendője a munkavállalónak, a magyar, illetve az osztrák munkáltatónak? A munkavállalónak az osztrák munkavégzés alatt magánál kell tartania többek között a munkaszerződés, bizonyítvány, bérjegyzék, munkaidő-nyilvántartás, bérutalás bizonylatainak német nyelvre fordított változatát, ebből szükséges-e hivatalos fordítást készíttetnie cégünknek? Szükséges-e a megfelelő osztrák bért biztosítani a munkavállaló számára?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis a magyar magánszemély a munkát a külföldi államban végzi, de– a külföldi államban való tartózkodás hossza az adóévben/a naptári évben/bármely 12 hónapos időszakban nem haladja meg a 183 napot, és– a díjazást olyan munkáltató fizeti (vagy olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Eltérő üzleti év – adókedvezmény

Kérdés: Egy eltérő üzleti évvel könyvelő társaság figyelembe veheti-e a 2011. szeptember 30-i fordulónappal készített mérlegében adóalap-kedvezményként a 2011. júniusi törvény, illetve kormányrendelet alapján nyújtott támogatását?
Részlet a válaszából: […] ...véve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény6. számú mellékletének előírásait, amely szerint a naptári évtől eltérő üzletiévet választó adózónak a társasági adó, az osztalékadó és az iparűzési adótekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] ...kell könyvelni, ezen összegek árbevételként, illetve költségkéntnem számolhatók el, áfafizetés sem kapcsolódik hozzájuk.A naptári év tényleges bevételeiről, költségeiről,eszközeiről, az eszközök forrásairól a társasház elkészíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek

Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
Részlet a válaszából: […] ...a 4 százalékosegészségügyihozzájárulás-fizetés). A magánszemélyt a százalékosegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség a naptári év folyamán mindaddigterheli, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosításijárulékot vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Adófizetési napok

Kérdés: Melyek a társasági adó és az iparűzési adó megfizetésének időpontjai?
Részlet a válaszából: […] ...mint 5 millió forint.A kettős könyvvitelt vezető adózónak (a külföldi vállalkozónak is) a társaságiadó-előleget december 20-ával, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig (ami nem azonos a 20-ával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...munkáért kap, csak az először említett államban (azaz Németországban) adóztatható, haa) a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó naptári évben összesen nem tartózkodik hosszabb ideig, mint 183 nap, ésb) a térítést olyan személy fizeti vagy olyan személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.