5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Könyvelőtársaság szerződésének átcsoportosítása
Kérdés: Könyveléssel foglalkozó betéti társaság tulajdonosai közül ez ideig katás beltagként végző személy a jövőben katás kültag-ügyvezetőként folytatná, valamint egyidejűleg katás egyéni vállalkozást is indítana, és bizonyos cégek könyvelését egyéni vállalkozóként vinné tovább. (A társaságban a jövőben beltagságot betöltő személy kiléte még nyitott, lehet, hogy a jelenlegi kültagból lesz beltag, de a bt.-ben tevékenységet nem fog végezni.) A bt.-ből az egyéni vállalkozásba áttenni tervezett cégek hogyan kerülhetnek át a jövőbeni bt.-kültaghoz mint egyéni vállalkozóhoz a könyvelési szerződések megszüntetése, illetve újrakötése nélkül? A megbízó cég, a bt., valamint az egyéni vállalkozó hármas megállapodásával? Problémát jelenthet az évközi változás? A könyvelőváltás miatt a felelősségi kérdéseket hogyan célszerű rendezni? Engedményezés útján átkerülhetnek a szerződések az egyéni vállalkozóhoz?
2. cikk / 5 Engedményezés ingyenesen
Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú kft.-jének engedményezési szerződés keretein belül 33 millió forint összegű követelésállományt adott át ingyenesen (tőke, ügyleti kamat, késedelmi kamat, költség és egyéb járulék tételek). A követelés behajthatóságáért a kft. nem felel. A követelés összege abból halmozódott fel, hogy egy másik kft. írásban vállalta, hogy árkedvezményt biztosít, ha az önkormányzat a szolgáltatás ellenértékét egy összegben rendezi. Az önkormányzat teljesített, a másik kft. nem. A kft.-nek az engedményezett követeléssel közel azonos nagyságú kötelezettsége áll fenn a másik kft.-vel szemben, amelyet a kft. szeretne kompenzálni. Kell-e és hogyan szerepeltetni a kft. könyveiben az engedményezett összeget? Kell-e a kompenzáláshoz megegyezés a két fél részéről?
3. cikk / 5 Kötelezettség átvállalása
Kérdés: Az "A" kft. könyveiben "B" kft.-vel szembeni követelés 31 M Ft. "A" kft.-nek tagi kölcsön miatt 51 M Ft kötelezettsége van a volt tulajdonosával szemben. A volt tulajdonos felesége 50%-ban tulajdonos a "B" kft.-ben. A "B" kft. likviditása miatt a jövőben sem tud az "A" kft.-nek fizetni. A volt tulajdonos engedményezheti-e követelését a "B" kft.-re (illetve "B" kft. átvállalhatja-e "A" tulajdonossal szembeni kötelezettségét, annak érdekében, hogy a 31 M Ft-os számla kiegyenlítésre kerüljön)? Könyvelés a kérdező szerint "A" társaságnál: T 432 Tagi hitel 51 M Ft, K 311 Belföldi vevők 31 M Ft, K 98. Rendkívüli bevételek 20 M Ft. "B" kft.-nél: T 452. Szállítók 31 M Ft, T 88. Rendkívüli ráfordítások 22 M Ft, K 432. Tagi hitel 53 M Ft. Ez az elgondolás lehetséges-e számvitelileg, és milyen adók terhelik az eseményeket? "A" társaság csökkentheti-e adóalapját 20 M Ft-tal, és "B" társaságnak növelnie kell-e ugyanezen összeggel?
4. cikk / 5 Ingatlan értékesítése követelés beszámításával (áfa)
Kérdés: 2008 februárjában egy áfaadóalany a földhivatalnál majorként bejegyzett ingatlant értékesít áfaadóalany kft. részére. Az ingatlan telekből és felépítményből tevődik össze, a felépítmény egyik része 252,98 m2, ami 1998-ban épült, a másik részre, 427,95 m2-re 2003-ban kelt építési engedély van (az eladó nyilatkozata szerint használatbavételi engedély még nincs). Üzemként fog üzemelni. Az eladó bt. és egy magánszemély között fennálló tagi kölcsönszerződésből tartozásként fennmaradt, és a magánszemély által a vevő kft.-re engedményezett bizonyos összegű követelést, valamint zálogjoggal biztosított követelés kiegyenlítésével történik a vételár. Kérdés ezen ügylet adózási vonzata. Az ingatlanértékesítés az áfa szempontjából a 86. § szerinti mentes értékesítés-e, a vevő adóalany milyen tartalmú számla birtokában jár el helyesen? Milyen számlát fogadhat be? Az eladó nem nyilatkozik arról sem, hogy választotta-e az ingatlanértékesítésre az adókötelezettséget.
5. cikk / 5 Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése
Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?