Tagi kölcsönből tőkeemelés

Kérdés: A tagi kölcsönből származó követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátását a Gt. nem zárja ki. A tagi kölcsön apportálásának számviteli elszámolásában kérem a segítségüket. Hogyan lehet könyvelni? A tagi kölcsön milyen módon válik apportálhatóvá?
Részlet a válaszából: […] ...felemelése miatti jegyzett tőke változását a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni: T 4792 – K 411.Nincsen akadálya annak, hogy a tagi követelés egy részét a tőketartalékba helyezzék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Januárban bejegyzett tőkeemelésre osztalék

Kérdés: A zrt. esetében az új részvényjegyzés, befizetés 2008 októberében megtörtént. A cégbíróság azonban – technikai okok miatt – csak 2009 januárjában jegyezte be, ezért jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként volt nyilvántartva 2008. december 31-én a társaság könyveiben. A 2008. év után fizetendő osztalékot lehet-e már fizetni az új részvényekre?
Részlet a válaszából: […] ...a kérelemben meghatározottidőponttal (visszamenőlegesen) az alaptőke felemelését bejegyezte 2009januárjában, akkor a könyvviteli nyilvántartásokban is visszamenőlegesidőponttal a tőkeemelést keresztül kell vezetni, feltéve hogy a cégbíróságvégzése a 2008....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Ingatlanapporttal részesedés szerzése

Kérdés: A kft. ingatlanapporttal szeretne egy részvénytársaságban részesedést szerezni, az rt. pedig a kft.-ben szintén ingatlanapporttal. Az ügylet mindkét cégnél tőkeemelés keretében valósulna meg. Keletkezik-e illeték-, illetve áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...bejegyzés időpontjával kell a tőkeemelést elszámolni (T358 – K 411).A kft.-nél a nem pénzbeli hozzájárulásként átadott ingatlan– nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét rendkívüliráfordításként kell elszámolni (T 881 – K 12),– a közgyűlés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszából: […] ...után a tőkeleszállításhozkapcsolódó tételeket a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzésidőpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Ebből azkövetkezik, hogy a zrt.-nél a jegyzett tőkét, illetve az eredménytartalékot acégjegyzékbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Alaptőke leszállítása részvények bevonásával

Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 86.§-ának rendelkezéseit kell figyelembe venni. E szerint– a visszavásárolt saját részvények visszavásárlási(nyilvántartás szerinti) értékét rendkívüli ráfordításként (T 887- K 373),– a visszavásárolt saját részvények névértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Tagi kölcsön miatti követelés mint apport

Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt – mint tulajdonosi követelést – a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?
Részlet a válaszából: […] ...felemelése miatti jegyzett tőkeváltozását a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kella könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni (T 4792 – K 411).Amennyiben a tagi követelést részben a tőketartalékba kívánjákhelyezni a taggyűlési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.