74 cikk rendezése:
1. cikk / 74 Devizás bérleti díj kifizetése magánszemélynek
Kérdés: Cégünk a 2023. évben adószámmal nem rendelkező magánszemélytől bérelne lakást iroda céljára. A bérleti díj a szerződés szerint euróban kerül meghatározásra. Ismereteink szerint cégünknek ebben az esetben kifizetőként havonta meg kell állapítani az adóelőleget, levonni és befizetni az adóhatóság részére. Az adóelőleg alapjának meghatározása 10%-os költséghányaddal történik, a nettó bérleti díj megfizetésére euróban kerül sor. A bruttó bérleti díj és az adóalap forintban történő meghatározásakor milyen árfolyamot kell használnunk? A nettó bérleti díj forintban történő meghatározását követően milyen árfolyam alapján szükséges azt euróra visszaváltani, hogy el tudjuk utalni a bérbeadónak? Mindezek megállapítása melyik pontos jogszabályhely alapján történik?
2. cikk / 74 Cégautóadó, illetve magáncélú használat
Kérdés: A társaság (zrt.) által bérelt személygépjárművek után a bérbeadó mint tulajdonos (flottakezelő kft.) megfizeti a cégautóadó összegét, amelyet beépít a havi bérleti díjba, tételesen nem kerül átterhelésre a bérbevevőnek (zrt.). A fenti esetben is alkalmazható az a szabály, miszerint a cégautóadó megfizetésével (amely jelen esetben közvetlenül a bérbeadó által kerül megfizetésre) a járműnél a magáncélú használatért külön díjazás megállapítása nem indokolt, és a zrt. által az alkalmazottai számára biztosított jármű magáncélú használata adómentes juttatásnak minősül?
3. cikk / 74 Iparűzési adó komplex megosztása kivaalanyoknál
Kérdés: Hogyan kell az iparűzési adó komplex megosztását alkalmazni a kivaalanyoknál, ha nincs a kiva alatt tao szerint értékcsökkenés?
4. cikk / 74 Vagyonkezelésbe adott ingatlan bérbeadása
Kérdés: Egy magánszemély bizalmi vagyonkezelésbe adja az ingatlanjait és a társas vállalkozásának tulajdoni részét, valamint a kedvezményezett szintén magánszemély. Ebben az esetben keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettség? A vagyonkezelésbe adott ingatlan egy része bérbe van adva, az ebből származó bevétel a magánszemélynél jelentkezik, a kifizető a bérbevevő, ezért a magánszemélytől levonásra kerül az szja. Az ebből származó – szja-val csökkentett – bevételt az értékesítés nettó árbevételeként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? Osztalékot is kap a tulajdoni részéből a magánszemély, amiből szintén le lett vonva az szja, a csökkentett összeget kapott osztalékként kell kezelnie a vagyonkezelőnek? A költségek között kell/lehet elszámolni az ingatlannal kapcsolatban felmerült kiadásokat (elektromos áram, víz, építményadó, értékcsökkenés)?
5. cikk / 74 Társasháznak fizetett bérleti díj adója
Kérdés: Az szja-törvény szerint a kifizető köteles a társasház részére az általa fizetett bérleti díj után az adó megállapítására, annak levonására és befizetésére, amennyiben a társasház kifizetőnek minősülő bérlőnek ad bérbe közös tulajdonú ingatlanrészt (üzlethelyiséget). A társasház a bérbeadásról számlát állítana ki online számlázóprogrammal, papíralapú vagy e-számlát. A bérbeadásnál a főszabály szerint jár el az áfatörvény 86. § (1) bekezdés l) pontját alkalmazva. Lehetséges, hogy a társasház az általa kiállított számlán feltüntesse, a törvényi előírásnak megfelelően, a bérleti díjat terhelő, a kifizető által levonandó forrásadó összegét, és a bérlő a forrásadóval csökkentett összeget utalja a társasház, a bérbeadó felé, vagy csak a forrásadó nélküli összeget lehet feltüntetni? Ez utóbbi esetben a bérlő folyószámláján folyamatosan hátralék keletkezik a kifizető által levont forrásadó összegével.
6. cikk / 74 Ingatlan bérbevétele, majd megvásárlása
Kérdés: Egyik ügyfelünk bérbe venné az ingatlanunkat, majd hosszabb távon megvásárolná úgy, hogy a kifizetett bérleti díjat beszámítsuk az ingatlan vételárának kiegyenlítésébe. Hogyan kell eljárnunk a bérlet időszakában, majd az adásvételnél? Milyen bizonylatok alapján és hogyan kell a gazdasági eseményeket könyvelni?
7. cikk / 74 Közösen finanszírozott sablon nyilvántartása
Kérdés: Egy vállalkozás sablont (öntőformát) készít. A sablon azt a célt szolgálja, hogy a sablonnal a jövőben sorozatban gyártsanak termékeket. Asablonkészítés finanszírozásához két magánszemélyt és egy zrt.-t von be. A sablon közös tulajdona a finanszírozóknak. A zrt. a Ptk. szerinti közös tulajdonba kerülő eszköz finanszírozását egy olyan befektetésnek tekinti, amely hosszú távon megtérül értékcsökkenés útján olyan formában, hogy a vállalkozás által eladott termékek után használati díjat kap. Az ingóságoknál a közös tulajdon tulajdonosra jutó hányadának elszámolásáról a számviteli törvény nem rendelkezik. Ha az ingatlanhoz hasonlítom, akkor mint tárgyi eszközt kellene nyilvántartásba venni a vállalkozó által kibocsátott számla alapján és értékcsökkenés elszámolása mellett. Igaz, itt nincs olyan külön hatósági nyilvántartás, mint az ingatlan esetében. A zrt. a sablon készítéséért fizetett ellenértéket nem végleges pénzeszközátadásnak, fejlesztési hozzájárulásnak tekinti. Véleményük szerint a zrt.-ben hogyan kell elszámolni az ingóság résztulajdon szerzését?
8. cikk / 74 Építési telek ingyenes használatba adásának áfája
Kérdés: Belföldi gazdasági társaság a befektetett eszközök között kimutatott építésitelek-ingatlant a Ptk. 6:250. § alapján ellenszolgáltatás-nyújtási kötelezettség nélkül (szívességi) használatba adja a vele kapcsolt viszonyban lévő gazdasági társaságnak. A használatba vevő társaság autómosót telepít és üzemeltet az átvett telekingatlanon. A számviteli elszámolás szempontjából "térítés nélküli szolgáltatásnyújtásnak" minősül-e a Ptk. 6:250. § alapján (szívességi) használatba adott építési ingatlan használatának biztosítása? A használatba adó társaságnak fel kell-e venni az üzletviteli tevékenységi körébe az ingatlan-bérbeadást? Hogyan kell elszámolni a telekingatlan (térítés nélküli) használatba adását a használatba adó és a használatba vevő számviteli nyilvántartásaiban? Mivel a Tao-tv. szerint az ügyvezetés azonossága alapján kapcsolt viszonyban lévő felek között történik a használatbaadás/használatbavétel, a telekingatlan helyben szokásos bérleti díjának értékével kell-e korrigálniuk a feleknek a társasági adó alapját? Helyesen jár-e el a használatba adó, ha az ingatlan-használatbaadást az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján áfamentes ügyletnek tekinti?
9. cikk / 74 Telepített ültetvény átadása kapcsolt vállalkozások között
Kérdés: Az "A" társaság és a "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság ültetvényt telepített, és gyümölcstermesztést folytat a magánszemélyektől bérelt földterületen. A korábban húsz évre megkötött földbérleti szerződés lejár, a magánszemély tulajdonosok pedig a "B" társaságnak kívánják a földterületet bérbe adni. A továbbiakban az "A" társaság tulajdonában lévő ültetvényen a "B" társaság folytatná a gyümölcstermesztést. Hogyan történhet a két társaság között az ültetvény átadása, és milyen adóterhekkel, illetve hogyan célszerű a piaci értéket meghatározni? Az "A" társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti áfa fizetését választotta.
10. cikk / 74 Törvényes zálogjog érvényesítése
Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?