Árukészlet mennyiségi nyilvántartással, elábé

Kérdés: A társaság az árukészletéről mennyiségi nyilvántartást vezet, a beszerzett áruk értékét a 814-re könyveli (T 814 – K 454, legyen ez 1000 egység). Év végén leltár alapján készletre veszi az árukészletet az utolsó beszerzési áron (T 261 – K 814, legyen ez 100 egység), majd értékvesztést számol el (T 86 – K 269, legyen ez 20 egység). Így az iparűzési adónál érvényesíthető eladott áruk beszerzési értéke 900 egység. Helyes ez így? Vagy már eleve az értékvesztéssel csökkentett áron (100-20 = 80 egység) kellett volna készletre venni, és akkor az elábé 920 egység? A következő évben hogyan kell eljárni? Az előző év végén meglévő árut eladjuk, annak értékét és értékvesztését is kivezetjük a 814-re (T 814 – K 261, 100 egység és T 269 – K 814, 20 egység), így az elábé értéke 80 egység lesz! Az előző év végén meglévő árut eladjuk, annak értékét kivezetjük (T 814 – K 261, 100 egység), az értékvesztést visszaírjuk (T 269 – K 96, 20 egység), így az elábé értéke 100 egység lesz? Melyik megoldás a jó?
Részlet a válaszából: […] ...lehetősége törvényellenes. Ebből következően, ha az előző év végén meglévő árukészletet értékesítik, akkor a könyvekből a nyilvántartási beszerzési értékének értékvesztéssel csökkentett összege: T 269 – K 261, 100-20 egység, azaz 80 egység vezethető ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Fuvarköltség mint a bekerülési érték része

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként?
Részlet a válaszából: […] ...feltétel a hozzákapcsolódás biztosítása és bizonyítása, annak szabályozása, dokumentálása. Ez esetben indokolt az árut (az analitikus nyilvántartásban egyedenként) készletre venni, az említett sajátos tételek értékével az egyedi áru készletértékét növelni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Mintaboltban lévő készlet értékelése

Kérdés: Cégünk mintaboltjában saját termelésű péksüteményt és árut (üdítő, cukrászsütemények) árusít, valamint saját konyhát üzemeltet, ahol a vásárolt alapanyagokból hideg-, illetve melegkonyhai ételt készítenek helybeli fogyasztásra. Ezeknek a norma szerinti elszámolása szinte lehetetlen. Önök már adtak választ arra az esetre, ha kétféle csoport van a mintaboltokban, de mi a helyes számviteli elszámolás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...(azaz nem lehet összekeverni azokat). Természetesen mind a sajáttermelésű péksüteményekről, mind az árukról legalább értékbeni nyilvántartástszükséges vezetni fogyasztói áron, de kimutatva a bekerülési (közvetlenönköltség, beszerzési ár) értéket és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Lakásberuházások elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...végezte el.A lakásberuházást a társaság értékesítési céllal végzi, ezért a beszerzett telek értékét az áruk között kell nyilvántartásba venni a számlázott, illetve a szerződés szerinti összegben (T 261 – K 454, 384); a kivitelezők által számlázott díjak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.