Kényszertörlés visszamenőlegesen

Kérdés: A bt. beltagja 2003-ban meghalt. A bt. 10 éven keresztül kültaggal működött, emiatt a cégbíróság 2014-ben, a 2003. évre visszamenőleg, kényszertörlést rendelt el. A bt. erről a nyugdíjintézettől értesült. Ebben az esetben hogyan lehet megszüntetni a bt.-t? Mely időszakra kell a kényszertörlési bevallásokat, mérleget elkészíteni? Ugyanis a NAV és a cégbíróság élőként tartja nyilván a céget, mivel a kényszertörlésről szóló bevallások nem készültek el. A bt. a bevallásait és a mérlegeket határidőben minden évben leadta (a törlés után is) a hatóságoknak, amelyek azokat elfogadták. A bt. megfizette kötelezettségeit. A kényszertörlésről a bt. nem tudott. Úgy tűnik, a kültag elvesztett 13 évet a nyugdíjszámításnál, holott időben bevallotta és megfizette a társadalombiztosításait. Mit lehet tenni, hogy ez ne következzen be?
Részlet a válaszából: […] ...a Cégközlönyben közzéteszi. A végzés ellen a megjelenéstől számított 15 napon belül fellebbezni lehet.Tekintettel arra, hogy a bt. a cégnyilvántartásban szerepel, az adóhatóság is nyilvántartja, a céget a cégbíróság még biztosan nem törölte a cégjegyzékből....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Szakképzési hozzájárulás fogorvosi tevékenység után

Kérdés: Fogorvosi tevékenységet folytató betéti társaság az általa foglalkoztatott fogorvos és asszisztencia részére kifizetett bérköltség után szakképzési hozzájárulást fizetett. Az OEP-től kapott tájékoztatás és a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján – értelmezésünk szerint – a betéti társaság mentesül a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség alól. Jól értelmezzük az idevonatkozó előírásokat? Ha igen, akkor van-e lehetőség önellenőrzésre?
Részlet a válaszából: […] ...az arra fordított munkaórákat hogyan kell számításba venni.Emellett követelmény az is, hogy a foglalkoztatottak munkaóráiról olyannyilvántartást kell vezetni, amelyből egyértelműen és utólag is megállapíthatóa közfeladatra, illetve nem közfeladatra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Nyilvántartásban nem szereplő épület tűzkára

Kérdés: A társaság nagy értékű épülete leégett, amelyről kiderült, hogy nem szerepel a tárgyi eszközök nyilvántartásában. Az iratokból az állapítható meg, hogy még 1998-ban vagy 1999-ben üzletrészvásárlás címén került a társaság tulajdonába. A tűzeset 2006. 01. 12-én történt. A társaság értékbecslő szakértővel felbecsültette az épületet. A szakértő szerint az épület forgalmi értéke 10,5 millió forint, használati értéke 7,3 millió forint. Az épület után kárbiztosítási díjat fizettek. A biztosító a kártérítés összegét 17,9 millió forintban elismerte, de a rendőrségi vizsgálat lezárásáig csak 2 millió forintot utalt át anyagbeszerzésre. Mikortól kell állományba venni az ingatlant? Milyen értéken? Az elismert vagy az átutalt összeget kell könyvelni? Kell-e visszamenőlegesen önellenőrzést készíteni?
Részlet a válaszából: […] ...a szabálytalanságok sorozatára utal. Biztosításidíjat fizetnek egy olyan épület után, amelyik nem szerepel a társaságkönyvviteli nyilvántartásában. Az ingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerintegyáltalán a társaság tulajdonában van-e? Ha igen, akkor mióta?...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Leltárkészítési és leltározási szabályzat kis cégeknél

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető "kis cégek" (bt.-k kft.-k, szövetkezetek) leltározásával van gondunk. Nincs, aki végrehajtsa és ellenőrizze. Hogyan történjen a "kis cégek"-nél a leltárszabályzat összeállítása és a tényleges leltározás végrehajtása?
Részlet a válaszából: […] ...meglévőeszközeit és forrásait, mennyiségben és értékben. Amennyiben a "kis cég" folyamatosan, naprakészen vezetifőkönyvi és analitikus nyilvántartásait, az Szt. követelményeinek megfelelőleltár elkészíthető ezen nyilvántartások alapján is (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.