Jegyzett tőke és a könyvvezetés pénzneme

Kérdés: Egy 2018-ban alapított gazdasági társaság a létesítő okiratában forinttól eltérő devizanemben (EUR) állapította meg a jegyzett tőkéjének összegét, mely devizanem szerint került bejegyzésre a társaság törzstőkéje. A létesítő okiratban nem került megjelölésre a könyvvezetés pénzneme, de taggyűlési határozatban pénznemként a forintot jelölték meg, és ebben is könyveltek, forintban állították össze a beszámolót is. A 2019. 01. 01-jétől hatályos számviteli törvény módosítása rendelkezett arról, hogy a könyvvezetés pénznemének azonosnak kell lennie a cégbíróságon bejegyzett tőke pénznemével. A társaság a forintban történő könyvelés mellett maradna. Első ha a társaság 2020-ban forintra módosítja a jegyzett tőke devizanemét, akkor a korábbi években forintban beadott beszámolóit kell bármilyen formában és okból módosítania? Ha igen, milyen formában és határidőkkel? Második ha nem módosítják a jegyzett tőke devizanemét, át kell térni az euróban történő könyvvezetésre? Ha igen, milyen dátummal? Mi a teendő a korábbi évek forintban beadott beszámolóival, adóbevallásaival?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli politikában az üzleti év első napját megelőzően kell arról rendelkezni, hogy a vállalkozás euróban kívánja vezetni a nyilvántartásait, és készíteni a beszámolót, ugyanakkor a 2019-től hatályos rendelkezés alapján akkor is euróban kell a 2019....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Mezőgazdasági szövetkezet megszűnése

Kérdés:

Hogyan lehet megszüntetni egy mezőgazdasági szövetkezetet, amelyik csak vagyonmegóvást végez? Az állam a kívülállók és a nyugdíjasok üzletrészét megvásárolta, és azt visszajuttatta a lekötött tartalékba. Jelenleg 21 tag van, amelynek nagy része nyugdíjas.

Részlet a válaszából: […] ...hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet

Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...(milyen szolgáltatást és milyen szöveget) tüntettek fel.A 3-5. számmal jelzett kérdésekben a telephely létrejöttét kell megítélni a cégnyilvántartási törvény, az adózás rendjéről szóló törvény és a helyi adókról szóló törvény szemszögéből. E kérdések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Végelszámolási időszak költségei

Kérdés: A végelszámolás költségeit már a tevékenység záró mérlegében kötelezettségként kell kimutatni? Mit tartalmaz a végelszámolási időszak záró mérlege? A már felosztott vagyont, azaz a mérlegben minden nulla, vagy a maradék vagyont, ami felosztandó lesz? A végelszámolási időszak záró beszámolójának eredménykimutatásában a végelszámolási időszak költségeit kell kimutatni? Hogyan kell a költségeket kimutatni, ha ezeket a kötelezettségek között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...elkészíteni. Az elfogadott vagyonfelosztási javaslat alapján, a cég cégjegyzékből történt törlését követően, a könyvviteli nyilvántartások megnyitása után kell a még fennálló kötelezettségeket kiegyenlíteni, a fennmaradó eszközöket a tulajdonosok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.

Cégjegyzékből törölt cég működése

Kérdés: A Cégbíróság 2002-ben adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt törölte a céget. Mivel a cégnek erről nem volt tudomása, folyamatosan működött, beszerzett, feldolgozott, értékesített. Az APEH célellenőrzése során derült ki, hogy a cég már nem létezik, ezért az elmúlt évek során levonásba helyezett áfát vissza kell fizetni. A 2004-ben visszafizetett áfát, amely az árbevételhez viszonyítva nem jelentős, hogyan kell elszámolni? Az így megfizetett áfát senkitől sem tudjuk visszakérni?
Részlet a válaszából: […] A Ctv. részletesen előírja a törvényességi felügyeletieljárás általános szabályait. Csak utalunk arra, hogy először a cégbíróságfelhívja a céget, hogy például adatszolgáltatási kötelezettségénekmeghatározott határidőn belül tegyen eleget. Ha a cég a felhívásnak nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.