Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...előbbiek alapján a kérdésben leírt gondolatmenettel egyet lehet érteni. Kérdés azonban az, hogyan kell (lehet) ezt a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni?Ha a bruttó bér 300 ezer forint, annak a 7 százaléka 21 ezer forint. Ez valójában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Őstermelő vagy családi gazdálkodó

Kérdés: Ha egy őstermelő – aki egy kft. 100%-os tulajdonosa és egyben ügyvezetőjeként a kft.-ben biztosított, havi rendszeres jövedelmet kap a személyes közreműködéséért, és egyben egy másik kft. 30%-os tulajdonosa, ahonnan nem kap rendszeres havi jövedelmet – bejelentkezne családi gazdálkodónak az őstermelés helyett, akkor ő lehet-e ebben az esetben a családi gazdaság teljes foglalkoztatású tagja?
Részlet a válaszából: […] ...igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig;b) gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáigáll fenn.Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig, gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Evás társas vállalkozó adózása

Kérdés:

Nem a számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt. beltagja 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik egy kft.-ben. Többes jogviszonyú tagként köteles-e az egyéni vállalkozókkal azonosan az evaalap négy százaléka után megfizetni a járulékot? Amennyiben a bt.-ben nem kíván ténylegesen tagi jövedelmet felvenni, a 37 százalékos evafizetési kötelezettségen kívül terheli-e bármilyen más adófizetési kötelezettség a bt.-t?

Részlet a válaszából: […] ...tag által teljesített mellékszolgáltatás díjáról az evaalany bizonylatot köteles kiállítani, valamint e bizonylat alapján a „közteher-nyilvántartásába” a törvényben előírt adatokat be kell jegyeznie (Eva-tv. Melléklet I. fejezet 1. pont utolsó mondata, III. fejezet 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Magánszemély által bérelt tehergépkocsi üzleti használata

Kérdés: Társaságunk alkalmazottja a bérelt tehergépkocsiját hivatali, üzleti célra is használja. Ezért a társaság havi 200 ezer Ft átalányt fizetne a dolgozónak. Adható-e ilyen formában költségtérítés? Milyen terhei lehetnek a társaságnál és a magánszemély dolgozónknál? Az átalány formájában adott költségtérítés elszámolható-e, milyen bizonylat alapján? A társasági adó szempontjából ez lehet-e a vállalkozás érdekében felmerült költség?
Részlet a válaszából: […] ...használata esetén – különmegállapodás alapján-, ha az elvégzett munka piaci értéken történő számlázása nem oldható meg, csakútnyilvántartás vezetése mellett számolható el a társaságnál költség.(Megjegyezzük, ha az alkalmazott béreli a tehergépkocsit,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Fel nem vett jövedelem járuléka, adója

Kérdés: Kft.-tag nem vesz fel jövedelmet, milyen járulékokat és adókat kell fizetni utána? 2009. évben alakult egyszemélyes kft. tagja, aki egyben a kft. ügyvezetője is. A tagnak máshol nincs semmilyen jogviszonya, ezért – tudomásom szerint – a most alakult kft.-nek kell megfizetni az adókat és járulékokat. Kérdésem, hogy pontosan ilyen esetben mi a járulékok alapja, és milyen adót vagy járulékot kell megfizetni utána a kft.-nek? Továbbá a kft. hogyan számolja el a könyveiben ezeket az összegeket? Főképpen arra keresem a választ, ha olyan járulékot vagy adót kell a kft.-nek megfizetni a tag helyett, melyet más esetben a kifizetésre váró jövedelemből kell levonni, akkor a kft. hogyan számolja el a könyvviteli nyilvántartásaiban? Kérném, hogy részletesen válaszolják meg a járulékok, adónemek nevét, alapját, százalékos mértékét és könyvviteli elszámolási módját, illetve hogy van-e olyan járulék vagy adónem, melyet a kft. tagjának a kft. részére meg kell térítenie, mivel nincs kifizetett jövedelem, melyből ezt le lehetne vonni?
Részlet a válaszából: […] A 2009. évi szabályok alapján, ha a társas vállalkozásszemélyesen közreműködő tagja a személyes közreműködésre tekintettel nem számolel magának személyes kivétet, úgy nincs személyijövedelemadó-fizetésikötelezettsége. Ugyanakkor a járulékfizetési kötelezettség akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Magyar munkavállalók külföldön

Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a (4)-(6)bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell akönyvviteli nyilvántartásokba felvenni.Kérdés lehet az, hogy ez esetben mit tekintünk a bekerülésnapjának, illetve a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Egészségbiztosítási járulék könyvelése

Kérdés: Kérdés. Az egészségbiztosítási járulék a szeptemberi módosítások miatt két részre oszlik: természetbeni és pénzbeni hozzájárulásra, mind a társaságoknál, mind a magánszemélyeknél. A bevallás külön soron kéri ezeket. Szükséges-e a számviteli nyilvántartásban is külön számlaszámra könyvelni ezeket a tételeket? Az APEH az utalást továbbra is egy számlaszámra kéri.
Részlet a válaszából: […] Célszerű, sőt a bevallás adatainak az alátámasztásaérdekében indokolt, hogy a társaságnál külön-külön főkönyvi számlárakönyveljék:– a bérjárulékok között (az 561. számlán) azegészségbiztosítási járulékot (ezen belül külön-külön a természetbeni, illetvea...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.