Késve bejelentett követelés felszámolásnál

Kérdés: A 2019. év közepén "A" társaságnak elrendelték a felszámolását. Az "A" társasággal szemben követeléssel rendelkező kft. ügyvédje a követelést ugyan határidőben bejelentette, de a követelés nyilvántartásba vételéhez szükséges díjat már határidőn túl utaltatta a társasággal, így azt nem fogják elfogadni. A követelés megtérülésére esély sincs a felszámoló szóbeli tájékoztatása alapján. Ilyen esetben a követelés leírásakor a társaságiadó-alapot meg kell növelni vagy sem, illetve a követelés áfája visszaigényelhető-e 2020. január 1-je után?
Részlet a válaszából: […] ...a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be, amelyet a felszámoló nyilvántartásba vesz. A 46. § alapján azonban a követelés nyilvántartásba vételének az is feltétele, hogy a hitelező a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Elszámolt értékvesztés megszüntetése

Kérdés: A társaság vevőinek egy része már 2013-ban nem fizetett. A társaság 2014-ben intézkedett a vételár behajtása érdekében, de mindez a mai napig nem vezetett eredményre. Még büntetőeljárásra is sor került. A társaság a vevőkövetelésekre 100%-ban értékvesztést számolt el, amelynek társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2015-ben és 2018-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül, volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében töröltek. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelést be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteséget.) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést elvégezni? Lehet-e 2019-ben az értékvesztés visszaírásával adóalap-csökkentést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ kezdjük a mérlegre vonatkozó előírással. Az Szt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján a mérlegben behajthatatlan követelést kimutatni nem lehet. Ezt az előírást alkalmazni kell akkor is, ha a társaság értékvesztést számolt el, vagy nem számolt el. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Értékvesztéssel csökkentett követelés elengedése

Kérdés: A kft. 2010. 12. 31-én fennálló kölcsönkövetelése 41,2 millió forint, a felszámított kamatkövetelés 11,8 millió Ft. A kölcsönkövetelés teljes összegét 2009-ben értékvesztésként elszámoltuk. A kamatkövetelést 2009-ben és 2010-ben egyéb bevételként, majd teljes összegben értékvesztésként mutattuk ki. Az így elszámolt értékvesztés összegével a társaságiadó-alapot növeltük. 2010-től az értékvesztésként elszámolt összeg 20%-ával a társasági adó alapját csökkentettük. A kft.-nek 2011-ben szándékában áll elengedni a már teljes összegben értékvesztésként elszámolt kölcsön- és kamatkövetelését. A behajthatatlan követelésnek nem minősülő követelés elengedése miatt a ráfordításként elszámolt hitelezési veszteség – esetünkben – nem növeli a társasági adó alapját. A problémát az okozza, hogy a 2011-ben elengedett követelést ráfordításként kellene elszámolni, de már 2009-ben a kölcsön és a kamat miatti követelésnél az értékvesztést is ráfordításként számoltuk el. A kérdező az így felvetett probléma feloldására különböző megoldásokat vet fel, és kérdezi, hogy helyes-e az álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...26. pontjára, arra, hogya követelésekre elszámolt értékvesztésnek a társaságiadó-alapot növelő,csökkentő tételeiről sajátos nyilvántartást kell vezetni, mivel a számvitelbenelszámolt értékvesztés visszaírása máskor és másként jelenik meg aszámvitelben, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség

Kérdés: Társaságunknál 2010. évben eredményes csődeljárás keretében elengedésre került a kötelezettségeink 50%-a. A fennmaradó 50%-ot pedig 4 egyenlő részletben kell megfizetni. A csődegyezségi jegyzőkönyv szerint: "Hitelezők jelen megállapodás aláírásával kifejezetten kijelentik, hogy a jelen megállapodásban foglaltak Adós általi maradéktalan teljesítése esetén, az Adóssal szemben fennállt vagy fennálló bármilyen jogviszony, illetve jogügylet alapján semminemű ezt meghaladó követelést, semmilyen jogcímen nem érvényesítenek, az Adóssal szemben fennálló, az 50%-ban meghatározott kielégítést meghaladó bárminemű követelést jelen megállapodás aláírásával elengednek, illetve arról kifejezetten lemondanak." Azaz az elengedés az egyezség aláírásának a napjával (2010. 04. 12.) történik, de egy jövőbeni maradéktalan teljesítéshez kötik. Mikor elengedett a kötelezettség? Probléma, hogy likviditási gondok miatt már az első és a második fizetési kötelezettségünknek sem tudtunk eleget tenni, vagyis nem tartottuk meg a csődegyezséget. Mi a teendő? Vissza kell könyvelni? Milyen időponttal? Mindennek milyen adó vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...emelkedése napjával) könyvelnie kellett az elengedettkötelezettséget a rendkívüli bevételekkel szemben, a kötelezettségek analitikusnyilvántartásában pedig a maradék 50%-nak a módosult fizetési határidőitrögzíteni kellett.Mivel az adós társaság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Ki nem fizetett osztalék elévülése

Kérdés: A cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt ez ideig az osztalék nem került kifizetésre. Meddig szerepelhet ez a kötelezettség a könyvekben? Elévül-e? Ha igen, hány év az elévülési idő? És milyen törvény alapján? Van-e más módja annak, hogy ez a kötelezettség kikerüljön a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...és források tételes számbavételévelel kell készíteni. A leltárba bekerülő adatok valódiságáról (akkor is, ha azt anaprakész nyilvántartásból állítják be!) azonban meg kell győződni. A leltárbabekerülő kötelezettségek esetében ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Eladott társaság személygépkocsijának értékesítése

Kérdés: Egy kft. opciós szerződéssel személygépkocsit vásárolt. A kft.-t a tulajdonosa eladta. Alakult egy új kft., amely az eladott társaság egyes eszközeit, többek között a személygépkocsit is megvásárolta. A tárgyi eszközöket eladásként számlázták, a gépkocsi még fennálló hitelösszegét az új társaság átvállalta. Hogyan kell könyvelni a leírt gazdasági eseményeket? A számlázás időpontja megelőzte a tartozásátvállalási szerződés időpontját. Módosítani kell-e a számlában szereplő eladási árat? A hitelátvállalási szerződés szerint a fennálló hitel összege a vételár részét képezi.
Részlet a válaszából: […] ...egyéb bevételt és fizetendő áfát számol el."A" kft.: T 311 – K 91-92, 96, 467, és kivezeti könyveiből az eladott eszközök nyilvántartás szerinti értékét: T 814, 861, 148, 149, 229, 269, 279, 289 – K 142, 21-22, 26-28).Az eszközöket megvásároló "B"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...de devizában is nyilván kell tartani, a devizakövetelésben bekövetkezett változásokat devizában is ki kell mutatni, rögzíteni kell a nyilvántartásban. Ehhez kapcsolódóan rögzíteni kell a ténylegesen alkalmazott bekerülési árfolyamot és az abban bekövetkezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszából: […] ...áfa nélkül – 178 millió forint, amit árbevételként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni és követelésként kell kimutatni. (A nyilvántartás szerinti érték, 55 millió forint kivezetésével az "értékesítésen" 123 millió forint nyereség realizálódik.) Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül (azért kapja, hogy szóróajándékként szétossza). Az Szt. előírásai szerint a térítés nélkül átvett eszközöket (árut) is nyilvántartásba kell venni, amelyek bekerülési (beszerzési) értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...de legfeljebb a forgalmi, piaci értéken (ha kettős könyvvitelt vezet), illetve nulla értéken (ha egyszeres könyvvitelt vezet) veszi nyilvántartásba az eszközt [az új Szt. 86. §-ának (4) bekezdése, illetve 105. §-ának (5) bekezdése]. Az egyszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.
1
2