Más ingatlanán létesített kerítés költségeinek átvállalása

Kérdés:

Az erdőgazdálkodó, mint a terület vagyonkezelője, és a vadgazdálkodó, mint a terület haszonbérlője megállapodnak abban, hogy a vadkár ellen az erdősítést védő, azaz nem vadászati célú vadvédelmi kerítések megépítése, karbantartása, bontása az erdőgazdálkodó feladata. A kerítések fenntartásához a vadgazdálkodó éves hozzájárulási díjat fizet az erdőgazdálkodónak, az új kerítések létesítési költségének 50%-át pedig átvállalja. Az új kerítések létesítését a felek úgy számolják el, hogy a beruházás költségének 50%-át az erdőgazdálkodó átszámlázza a vadgazdálkodónak, majd 50-50%-os értéken a kerítést külön-külön eszközként nyilvántartásba veszik. Helyes ez az elszámolás? Szerepelhet-e egy kerítés egyszerre két társaság nyilvántartásában? Ha nem, akkor hogyan kellene szabályosan eljárni?

Részlet a válaszából: […] ...alapján indokolt megosztani, és a hosszúságához rendelni a bekerülési (számlázandó) értékét. Természetesen a földterület (az erdő) nyilvántartásában is fel kell jegyezni (jegyeztetni), hogy mettől meddig terjedő kerítés a vadgazdálkodó tulajdona. A leírtak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Kitermelt, lábon álló faanyag értékesítése

Kérdés:

Társaságunk egy 174 hektáros fás-füves parkot – szabadidőközpontot – üzemeltet, amely ingatlan a társaság tulajdonában áll. A társaság ajánlati felhívást tett közzé, "az erdő fahasználati beavatkozás végrehajtása a kitermelt lábon álló faanyag értékesítésével" tárgyában. Mivel társaságunk nem rendelkezik a fakivágáshoz szükséges infrastruktúrával, lábon álló faként kerül értékesítésre az ajánlatadó által kitermelt famennyiség. Az ajánlatadó vállalkozó rendelkezik a tárgyi munkavégzéssel kapcsolatban megfelelő jogosultsággal és engedélyekkel. A megvásárolt faanyag pontos mennyisége az elszállítást megelőzően jegyzőkönyvben kerül rögzítésre, a fakitermelésről műveleti lap készül. Az ajánlatadóval "Megbízási szerződés fahasználati beavatkozás végrehajtására adásvételi szerződéssel" került megkötésre, melyben rögzítettük a vételárat köbméterben kifejezve, illetve az elszámolás menetét. Társaságunk nem tart nyilván erdőt a könyveiben, csak a kapcsolódó ingatlant. A készletekről év közben nyilvántartást nem vezetünk, év közben költségként számoljuk el a beszerzéseket, az év végi zárókészlet megállapítása leltárfelvétellel történik. Hogyan kell a társaságunknak számvitelileg kezelnie a lábon álló fa értékesítését? Készletre venni nem tudjuk, mivel év közben nem vezetünk nyilvántartást, erdő tárgyi eszközzel nem rendelkezünk, amit értékesíthetnénk. Megfelelő-e, ha csak árbevételként könyveljük, költség felmerülése nélkül? Az ajánlatadó vállalkozónak van számlakibocsátási kötelezettsége a fakitermelésről? Hogyan járunk el szabályosan a lábon álló fa értékesítésével és kitermelésével kapcsolatban? A megkeresésből kihagytuk azokat a részeket, amelyek a kérdésekre adandó válaszhoz nem szükségesek.

Részlet a válaszából: […] ...ezért nincs bekerülési értéke, vagy azért, mert az erdőt térítés nélkül, ingyen kapta, de azt az Szt. előírásai alapján nem vette nyilvántartásba.Az Szt. 48. §-ának (2) bekezdése alapján csak az erdőnevelési, erdőfenntartási, az erdőfelújítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] ...bérbeadása megszűnik, de a kft.-nek nem kell megszűnnie, ha van más tevékenysége is.A mezőgazdasági őstermelőkről, a bejelentkezésről, nyilvántartásról, adataik kezeléséről részletesen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (a továbbiakban: NAK) honlapján lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Ingatlanok fogalma

Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.
Részlet a válaszából: […] ...a földterület és az épület (egyéb építmény) piaci értéke arányában. Ha ezt nem teszik meg, akkor nem teljesülhet az eszközök egyedi nyilvántartásának követelménye.Földterület mint egyedi eszköz: A mezőgazdasági hasznosítás módjának megfelelően a terület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszából: […] ...családi mezőgazdasági társaságként (továbbiakban: CSMT) gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat vehető nyilvántartásba a földforgalmi törvény szerinti mező-, erdőgazdasági tevékenység, valamint a kiegészítő tevékenység folytatására....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Önkormányzat által vásárolt kukák

Kérdés: A közterületen elhelyezett, önkormányzat által vásárolt kukákat a tárgyieszköz-nyilvántartóban kis értékű gépként kell nyilvántartani? Értékük kb. 40 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig terjed, használatuk alapvetően meghaladja az egy évet. A kérdést feltenném még a közlekedési táblákra, valamint az utcanévtáblákra is, kell-e értékkel szerepelniük a tárgyieszköz-nyilvántartóban kis értékű gépként?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a használati idő meghaladja az egy évet, az Áhsz. 10. §-ának (5) bekezdése értelmében tárgyi eszközként kell nyilvántartásba venni.Ha a vásárolt eszköz – áfa nélküli – egyedi bekerülési értéke nem haladja meg a kettőszázezer forintot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Natura 2000 keretében kapott támogatás

Kérdés: Az erdőtulajdonosi közösség megbízott egy bt.-t az erdőgazdálkodással, amely évek óta pályázott és nyert különböző összegeket a Natura 2000 keretében. Önök szerint kit illet az összeg? A régebbi összegeket most kifizetnék a földtulajdonosi közösség magánszemély/egyéni vállalkozó/őstermelő tagjainak. Megtehetik? Ha igen, milyen feltételekkel, milyen adózási szabályok mentén? A bt. társaságiadó-alany, amely a kapott összegeket nem könyvelte bevételként, elkülönítette arra az esetre, ha az derülne ki, hogy nem is őt, hanem a tagokat illeti, vagy különböző okok miatt azt vissza kell fizetni. A bt. és a közösség között létrejött szerződés erre vonatkozó kitételt nem tartalmaz. A bt. találkozott és élt a pályázat lehetőségével, most a nyert összeg sorsa a kérdés.
Részlet a válaszából: […] ...(jelen esetben a bt.) az erdő tulajdonosának vagy tulajdonosai társulásának képviselője, akit az erdészeti hatóság erdőgazdálkodóként nyilvántartásba vett, ebből következően az erdővel, az erdőgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos költségek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Közösen használt földterület bérbeadása

Kérdés: Családi gazdaság tagjai a tulajdonukban és használatukban lévő földterületet, melyek a családi gazdaságot alapító okiratban is feltüntetésre kerültek, a családi gazdaság használatába adták. Fizethet-e a családi gazdaság e területek után bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...évi CXXII. törvény 5. § 4. pontja szerint családi gazdaságnak minősülő, a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem adózási szempontból nem önálló adóalany, így nem tudja bérbe adni a családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Csereerdő telepítése megbízásból

Kérdés: Erdőgazdálkodással foglalkozó társaságunk elvállalta a kivitelező cég megbízásából (jogszabályi kötelezettség miatt), hogy az útépítés miatt általuk kivágott erdő helyett újat (ún. csereerdőt) telepít saját területén. Az új erdő telepítésével kapcsolatos ráfordítás beruházás. A vállalkozási díj árbevétel, amellyel szemben így költséget nem tudunk elszámolni. Mi lenne a helyes megoldás a számvitelben és a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági eseményeket nem szabad összevontan kezelni. A gazdasági események folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.A kérdésben leírtak alapján milyen gazdasági eseményekkel kell számolni?A kivitelező megbízást ad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Földhasználati és haszonélvezeti jog törlése

Kérdés: A szőlőműveléssel foglalkozó társaság tevékenységét olyan földterületen végzi, ami nem a saját tulajdona. A földet 99 évre szóló földhasználati jog és 25 évre szóló haszonélvezeti jog alapján használja. A földhasználati jog az alakuláskor apportként került a társaságnál a vagyoni értékű jogok közé, amelynek jelenlegi könyv szerinti értéke közel 30 M Ft. A 2013. évi CXXII. és CCXII. törvény alapján az illetékes Megyei Kormányhivatal Járási Földhivatala határozatával 2014. július 30. nappal törölte az ingatlan-nyilvántartásból a társaság javára bejegyzett használati jogát, valamint haszonélvezeti jogát. A társaság a hatóság döntésének jogszerűségét vitatja, ezért keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz. A 2014. évi beszámoló elkészítésekor javasoltam, hogy ezeket az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a könyvekből ki kell vezetni mint terven felüli értékcsökkenést. A tulajdonos vitatja e vagyonvesztésnek az elszámolását. Ha a jogok kivezetésével nem értenek egyet, úgy gondolom, legalább céltartalékot kellene képezni. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...Járási Földhivatala a 2013. évi CXXII. törvény szellemében hozta meg a bejegyzett használati jog, valamint a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásból törlő határozatát. Véleményünk szerint a bíróság sem fog más álláspontra helyezkedni.Tekintettel arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.
1
2
3