615 cikk rendezése:
1. cikk / 615 Diszkont Kincstárjegy, Magyar Államkötvény könyvelése mikrogazdálkodónál
Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő társaság Diszkont Kincstárjegyet (futamidő 1 év) és Magyar Államkötvényt (futamidő 7-10 év) vásárolt. Milyen főkönyvi számokra és milyen összeget kell könyvelni a beszerzéskor (beszerzési ár-névérték) és lejáratkor? Hova könyveljük az Államkötvény után fizetett kamatot?
2. cikk / 615 Saját gépkocsi használatával kapcsolatos költségek megtérítése
Kérdés: Egyszemélyes gazdasági társaság tagja, aki egyedüli ügyvezetője a cégnek, rendszeresen saját személygépkocsiját használja az ügyvezetői tevékenysége ellátása érdekében. Minden hónapban elkészíti a kiküldetési rendelvény nyomtatványt, amely megfelel a jogszabályban előírt tartalmi és formai követelményeknek. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ezzel a kiküldetési rendelvénnyel adómentesen elszámolható-e havi rendszerességgel költségtérítés?
3. cikk / 615 Kezelt vagyon felhalmozott tartalékának osztalékkénti kifizetése
Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?
4. cikk / 615 Vásárolt telekre épített családi ház bérbeadása
Kérdés: Az építőipari cég megvásárolt telken családi házat kíván építeni, továbbértékesítési szándékkal. A családi ház több mint 300 négyzetméter lesz, így a cég 27%-os áfával tudja értékesíteni a magánszemélynek. Mi van abban az esetben, ha nem tudja a családi házat eladni, és a használatbavételi engedély után bérbe adja magánszemélynek? Akkor ezt a családi házat aktiválni kell, és a bérbe adott tárgyi eszközök között szerepeltetni? Aktiváláskor (miután saját tulajdonba kerül) a saját rezsis beruházás után a használatbavételkor meg kell fizetni az áfát 27%-kal? Ezt szerepeltetni kell az áfabevallásban is?
5. cikk / 615 Követelésre 100%-ban értékvesztés, adóalap-csökkentés
Kérdés: Egy magyar gazdasági társaság több évig üzleti kapcsolatban állt egy német céggel, aki a vevője volt. Folyamatosan csúszásban állt a számlák kiegyenlítésével, de egy megállapodás alapján, ha a magyar cég benyújtott egy számlát, akkor a legrégebbit kiegyenlítette. 2023 májusában ezek a kiegyenlítések is elmaradtak, így további számlák beadása nem történt, a fennálló tartozások (2021-2023 közöttiek) behajtására pedig egy nemzetközi behajtócéghez fordult. A behajtócég semmilyen fórumon nem tudta velük a kapcsolatot felvenni, ezért részletes hiteljelentést kért, ami alapján kiderült, hogy a legrosszabb hitelminősítéssel rendelkezik a német cég, és 13 végrehajtási eljárás szerepel vele szemben, így sikeres végrehajtásra nincs esély. Ezek alapján a követelés teljes összegére 100% értékvesztést számolt el a magyar gazdasági társaság 2023. év végén, amivel az adóalapot megemelte. Lehetősége lesz-e a 2024-es taobevallásban a követelések 20%-át adóalap-csökkentő tételként beállítani? Ha igen, melyik értéknek kell a 20%-át venni? (Egyes követelések már többször is átértékelésre kerültek az adott üzleti évek végén.) Mivel a hitelező nem bízik abban, hogy bármekkora összeg is megtérül, nem kíván további lépéseket tenni, a felmerülő költségek miatt. Ebben az esetben elévüléskor kivezetheti-e (összevezetve a vevőkövetelést az értékvesztéssel) a könyvviteli nyilvántartásból a követeléseket? Keletkezik-e további adóvonzata az összevezetésnek?
6. cikk / 615 eÁFA-bevallás
Kérdés: 2024. január 1-től a NAV elindította az eÁFA rendszert. Az lenne a kérdésem, hogy januárról már kötelező ezen a felületen keresztül beadni a bevallást? Milyen szabályok vonatkoznak erre az adóbevallási módra?
7. cikk / 615 Díszpénzek, pénzérmék nyilvántartása
Kérdés: Az utóbbi időben – jellemzően évfordulókhoz kapcsolódóan – díszpénzek, pénzérmék kerültek kiadásra. Ezek között vannak olyanok, amelyek fizetőeszközként is használhatók, bár bekerülési értékük meghaladja az érmén lévő névértéket. Vannak olyanok, amelyek az emlékérem névadójára emlékeztetnek. Hogyan kell ezeket nyilvántartani?
8. cikk / 615 Borászati termék reprezentációs célra
Kérdés: 2023. 11. 16-tól mentes az adó alól a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2000. évi CLXIII. törvény (Btv.) 9. §-ának (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászatiüzem-engedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, a Btv. 1. §-ának 3. pontja szerinti borászati termék reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása. Hogyan kell bizonyítani, hogy a vásárolt borok a fentieknek megfelelnek, ha bortermeléssel foglalkozótól vásárol egy cég palackozott magyar bort? A borok átadásához vásárolt dísztasakok is az üzleti ajándék részei, ezen összegre is vonatkozik az adómentesség? Az üzleti ajándékról milyen nyilvántartást kell vezetni?
9. cikk / 615 Nyilvántartás egyéni vállalkozó selejtezendő készleteiről
Kérdés:
2015. évben tűzeset miatt károsodott, meg nem semmisített, nem selejtezett meglévő készletről az egyéni vállalkozónak milyen nyilvántartási kötelezettségei vannak (szja)? Kell-e a leltárában (adóbevallásában) szerepeltetni, ha igen, hány évig és hogyan? Darab és nettó beszerzési érték megjelölésével? Mindezek jogilag hol vannak szabályozva?
10. cikk / 615 Alanyi adómentesség más tagállamban
Kérdés:
Alanyi áfamentes vállalkozásként webáruházat üzemeltetek. A belföldi vásárlókon kívül vannak más EU-tagországból is magánszemély megrendelőim. A más tagállami vevőknek állíthatok-e ki adómentes számlát, vagy nekik áfásan kell számláznom? Utóbbi esetben a magyar vagy a vásárló lakóhelye szerinti áfamértéket kell felszámítani? A termékeket minden esetben Magyarországról szállíttatom ki a vevők részére.
