16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata
Kérdés:
Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?
2. cikk / 16 Saját gépkocsi használatának költségtérítése
Kérdés: Társaságunk munkavállalója Szegeden lakik, a társaság székhelye Budapesten van. A dolgozó a munkába járáshoz, illetve a céges ügyek intézéséhez a saját gépkocsiját szeretné használni. A munkaszerződés az alábbit tartalmazza: A Munkáltató a Munkavállalót távmunkavégzés kereteiben foglalkoztatja, melynek megfelelően a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Felek megállapodnak, hogy a munkavállaló hetente 3-4 munkanapot munkaterületen, 1-2 munkanapot a budapesti irodában, vagy otthon dolgozik. A kérdés az, hogy milyen költségtérítést kaphat a munkavállaló az alábbi esetekben? NAV fogyasztási norma × NAV üzemanyag-átlagár + 15 Ft/km amortizáció, vagy ez csak munkába járás, és csak 9-15 Ft-ot lehet km-ként adni adómentesen?
- A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.
- A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.
3. cikk / 16 Totálkáros gépjármű értékesítése
Kérdés: 2021 decemberében a kft. tulajdonában lévő Toyota kisteherautó totálkárt szenvedett. A gépkocsit a biztosító telephelyére beszállítva, megállapították, hogy nem javítható. 2021-ben a tárgyieszköz-nyilvántartásból ki lett vezetve (selejtezés), terven felüli értékcsökkenés elszámolva, majd a biztosító tájékoztatott a káresemény megtérítésének összegéről. 2022. januárban a biztosító közölte a roncsértéket, és azt, hogy vevő jelentkezett a roncsra. Ezt követően a vevő és a kft. között megegyezés született a roncs értékesítésére, és meg is valósult az üzlet. A roncs eladása során milyen könyvelési tételek kapcsolódnak hozzá 2022-ben, mivel a gépkocsi az előző évben ki lett vezetve a tárgyieszköz-nyilvántartásából selejtezés címén?
4. cikk / 16 Szalmavásárlás, -bálázás bekerülési értéke
Kérdés: Állattenyésztéssel foglalkozó társaság almozásra tarlóról szalmát vásárol. A telephelyre szállítás saját gépjárművel, saját alkalmazottal történik. A beszállítást megelőzően gépet bérel a bálázáshoz, amit szintén saját alkalmazottak végeznek. A bálázógép üzemeltetéséhez az üzemanyagot saját kútjából tankolja. Az alomról a cég folyamatos készletnyilvántartást vezet. A bálázási költségeket, különösen a személyi jellegű költségeket hogyan kell elszámolni? Az alomszalma más esetben bálázottan vásárolva, anyagként kerül kimutatásra, és a raktárba történő beszállításra kifizetett idegen fuvarköltség a bekerülési érték részét képezi. Így saját termelésű készletté válik, vagy a költségek egyszerűen a felmerüléskor elszámolandók?
5. cikk / 16 Külföldön forgalomba helyezett gépjárművek cégautóadója
Kérdés: Ügyfelünk külföldi telephellyel rendelkező társaság. Tevékenysége jelentős részét külföldön gyakorolja. A szállás és a munkahely között az alkalmazottak közlekedését úgy oldotta meg, hogy autókat lízingelt, illetve vásárolt. A külföldön forgalomba helyezett és ott használt gépkocsik után a cégautóadót meg kell-e fizetni?
6. cikk / 16 Autóbontó egyéni vállalkozó
Kérdés: Az autóbontó egyéni vállalkozó térítés nélkül átveszi azokat a használhatatlan gépkocsikat, amelyek forgalmi engedélye lejárt. A gépkocsikból kiszereli a még használható alkatrészeket és azokat értékesíti. Milyen nyilvántartást kell az egyéni vállalkozónak vezetnie az ingyenesen átvett gépkocsikról, az értékesítésre kibontott alkatrészekről? Van-e a folyamatnak adójogi vonzata?
7. cikk / 16 Változó munkahely, kiküldetés
Kérdés: Egy korábbi válaszban azt olvastam, hogy a kiküldetési rendelvényt naponta kell kiállítani. Ez azt jelenti, hogy naponta új rendelvény kell? Abban az esetben is naponta kell kiküldetési rendelvény, ha a munkavállaló munkaköre alapján feltétel a saját gépkocsi használata, továbbá a munkaköri leírásában szerepel, hogy a társaság által különböző telephelyeken vagy ügyfeleknél lévő saját tulajdonú eszközeit kell felügyelnie, karbantartania? Hogy mikor és hova kell mennie, azt a diszpécserszolgálat mondja meg, jellemzően egy hétre egyeztetett időpontokban. Előfordulhat azonban, hogy soron kívül kell az ország másik felébe mennie. Gyakorlatunk során a munkavállaló a hónap folyamán folyamatosan vezeti a kiküldetési rendelvényt, és az időszak végén az arra jogosult munkahelyi vezető azt elismeri, a kifizetés szükségességét elrendeli. Ez a gyakorlat megfelelő?
8. cikk / 16 Kiküldetés vagy költségtérítés?
Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
9. cikk / 16 Saját gépkocsi használata
Kérdés: Ha a dolgozó saját gépkocsiját használja munkájához, az útnyilvántartáson kívül kell-e valamilyen írásos megegyezésnek lenni erről az alkalmazottal, és annak mit kell tartalmaznia? Vonatkozik ez az ügyvezetőre is, aki nincs munkaviszonyban? Ha a térítés mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél, a havi 0708-as bevallásban kell-e szerepeltetni?
10. cikk / 16 Cégautó magáncélú használata
Kérdés: Cégünk nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Üzletkötőnk számára fél évre a munkavégzéshez egy személygépjárművet szeretnénk bérelni. Dolgozónk a gépjárművet a lakásán tárolja, mivel nem oldható meg, hogy minden nap a munka végeztével a cég székhelyén leadja. Belső szabályzat van a gépjármű tárolására. Minden hónapban a menetlevél alapján a dolgozó a magánhasználatot megtéríti. Levonható-e a bérleti díj áfája? Kell-e cégünknek cégautóadót fizetnie?
