Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásokkal. Az ott leírtakat azzal egészítjük ki, hogy továbbra is béren kívüli juttatás:– a szakszervezet által a tagjának, nyugdíjas tagjának, ezek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag közeli hozzátartozójának az üdülőben nyújtott szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Bérjövedelemként kifizetett juttatás

Kérdés: Kérdésem a megváltozott, 2019. évtől adható dolgozói juttatásokhoz kapcsolódik. A bérjövedelemként adott juttatást az 54. Bérköltség, vagy változatlanul az 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...ugyan bérként kell adózni, járulékozni, de nem kell bérköltségként kimutatni, bár belőle járulékot kell levonni, nem lehet a nyugdíj alapjaként sem számításba venni. Ilyen törvényi előírás hiányában azt bérköltségként kimutatni, a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Minimum-járulékalap és az szja-alap eltérése

Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?
Részlet a válaszából: […] ...(bár az bérköltségként nem számolható el)– a foglalkoztató (a munkaadó) a Tbj-tv. 19. §-ának (1)bekezdése szerint 2008-ban 24%-os nyugdíj-biztosítási járulékot és 5%egészségbiztosítási járulékot fizet, amit a bérjárulékok között kellelszámolni; –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.