Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...70%-a, azaz 168 euró forintra átszámított összege után= a munkavállaló 15 százalék személyi jövedelem­adót, 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot (bérjárulékokkal együtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Külföldi napidíj kiszámítása

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!
Részlet a válaszából: […] ...kifizetés,– amelyből 60 euró forintra átszámított összege után= a munkavállaló 15 százalék személyi jövedelemadót, 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot (bérjárulékok együtt 18,5%-ot)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 – K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszából: […] ...nem önálló tevékenységből származó jövedelemből a munkavállaló terhei: 15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék (együttesen 33,5 százalék)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...számára a bevételében térül meg (része az árbevételnek). A foglalkoztató a foglalkoztatott felszolgálók helyett 15 százalékos nyugdíjjárulékot fizet. A felszolgálói díj teljes összegében, továbbá a foglalkoztató által fizetett nyugdíjjárulék is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Helyi utazási bérlet elszámolása

Kérdés: Munkavállalóink részére helyi utazási bérletet szeretnénk juttatni, mivel feladataik ellátásához szükséges a helyi tömegközlekedés napi igénybevétele. Ebben az esetben – azaz, ha a munkakör betöltéséhez szükséges – hogyan kell elszámolni az utazási bérletet?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalónak nem önálló tevékenységből származó bevétele lesz, amely bevétel után a munkavállalót személyi jövedelemadó és nyugdíjjárulék, valamint egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék terheli, a munkáltatót pedig 19,5 százalék mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Külföldi napidíj könyvelése

Kérdés: Külföldi napidíj könyvelése a valutapénztárban, és feladása a munkabér számfejtése után.
Részlet a válaszából: […] ...a meghaladó külföldi napidíj alapján a munkavállalót terhelőT 3612 – K 462 = személyi jövedelemadó,T 3612 – K 463-1 = nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék bevallása és előírása a munkavállalóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás, támogatói adomány egésze jövedelem, amelyből a munkavállaló terhei 15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék. A munkáltatót terheli a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Őstermelő vagy családi gazdálkodó

Kérdés: Ha egy őstermelő – aki egy kft. 100%-os tulajdonosa és egyben ügyvezetőjeként a kft.-ben biztosított, havi rendszeres jövedelmet kap a személyes közreműködéséért, és egyben egy másik kft. 30%-os tulajdonosa, ahonnan nem kap rendszeres havi jövedelmet – bejelentkezne családi gazdálkodónak az őstermelés helyett, akkor ő lehet-e ebben az esetben a családi gazdaság teljes foglalkoztatású tagja?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységéből származó bevétele meghaladta a 8 millió forint értékhatárt, a minimálbér alapulvételével– 10 százalékos nyugdíjjárulékot, és– 7 százalék egészségbiztosítási járulékot (amelyből 4 százalék a természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Ügyvezető megbízásos jogviszonyban

Kérdés: Kft.-ben megbízási jogviszonyban olyan személy látja el az ügyvezetői feladatokat, aki heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik egy részvénytársaságban. A kft.-ben van-e járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...heti 36 órás munkaviszonyban lévő társas vállalkozó után csak a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelemre kell 10% nyugdíjjárulékot, 7% egészségbiztosítási járulékot és a kft.-nek 27% szociális hozzájárulási adót fizetni. Tehát ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, melyből 4 százalék a természetbeni és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot.Ettől eltérően, az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.
1
2
3
4