Kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződéssel

Kérdés: Kérem szakmai állásfoglalásukat a sportegyesületeknél bevételként elszámolásra kerülő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a és 24/A. §-a szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatásra vonatkozóan, melyet szponzori szerződés keretében számláz a támogató felé.
1. Az alapcél szerinti tevékenység egyéb bevételének (támogatás), vagy árbevételének számít, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenység (reklám) árbevételének minősül?
2. A fenti besorolás milyen hatással van a sportegyesület társaságiadó-kötelezettségére?
3. Az 1-2. pont megítélése eltérő-e 2015. évben, ha a 2015. 01. 01-től hatályos szabályozás alapján, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2015. 11. 28-ától érvényes előírásainak megfelelően történik a szponzori szerződés keretében kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...tv.-ben változás a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő befektetése hozamának (pl. kamat, osztalék) arányosítás nélkül cél szerinti bevételkénti minősítésére, továbbá az ingatlan megszerzésének, bérbeadásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Beruházási adóalap-kedvezmény, fejlesztési tartalék

Kérdés: A társaság ingatlant vásárolt (üzlethelyiség besorolással, helyrajzi szám szerint). Sajnos a használatbavételi engedélyt még nem kapta meg, ezért a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezményt nem tudja igénybe venni. Javaslatunk az volt, hogy képezzünk fejlesztési tartalékot ebben az évben. Kérdésünk az, hogy jó-e ez a megoldás, lehet-e képezni fejlesztési tartalékot olyan eszközre, pl. ingatlanra, amelynek az értéke egyedi mivoltából adódóan évről évre nő? Az adott ingatlan vásárlásához kapcsolódó gazdasági események még a beruházási főkönyvi számlán nem szerepelnek. Előlegként kerültek könyvelésre, ill. foglalóként.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerinti adózáselőtti eredményt csökkentő tétel igénybevételének nem feltétele a beruházásnakabban az adóévben történő üzembe helyezése, amelyben él a kedvezménnyel azadózó. A Tao-tv. szerint meghatározott tárgyi eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Ügyvédi iroda számvitele, adózása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, áfaalany, egyszemélyes ügyvédi iroda milyen számviteli és adózási feltételek közül választhat, illetve mi kötelező rá nézve? Van-e előtársasági időszaka? Van-e számára valamilyen speciális előírás? A tag részére nem munkabér, hanem tagi jövedelem jár. Kötelező-e a minimálbér bejelentése, illetve adózása?
Részlet a válaszából: […] ...készíthet, és azt csak kettős könyvvitellel támaszthatja alá.Az ügyvédi iroda – főszabály szerint – a társasági adó és azosztalékadó alanya, de – a feltételek megléte esetén – bejelentkezhet az evahatálya alá. Előtársasági időszaka nincs....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.