Időbeli elhatárolás (eva)

Kérdés: A negyedévenként fizetendő evaelőleg megállapításánál figyelembe kell-e venni azokat a tételeket, amelyeket az éves zárás esetén aktív időbeli elhatárolásként kellene feltüntetni a beszámolóban? Ha például a szolgáltatás elszámolása negyedévente, de az adott negyedévet követő hónapban történik, számításba kell-e venni a még ki nem számlázott tételeket? Az érintett társaság kettős könyvvitelt vezet.
Részlet a válaszából: […] ...után esedékesek, de amérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ilyen a bankbetétek, az értékpapírokután járó kamat, a járó osztalék, illetve a több időszakot (az adott esetbentöbb negyedévet) átfogóan utólag kiszámlázásra kerülő szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Eredménykimutatásban nem szereplő osztalék kifizetése

Kérdés: A 2006. évi beszámolóban jóváhagyott osztaléknak az eredménytartalék terhére megállapított összege után 10 százalék forrásadó megfizetése mellett lehetett a házipénztár összegét csökkenteni a törvényben rögzített feltételek fennállása esetén. A beszámoló 2007. 01. 31-ével elkészült taggyűlési jegyzőkönyvében jóváhagyták a fizetni szándékozott osztalék összegét. A beszámolóban viszont a jóváhagyott osztalékot nem mutatták ki az alapítókkal szembeni kötelezettségként. A forrásadót a társaság bevallotta és befizette. A könyvelő az osztalékkifizetést közvetlenül az eredménytartalékból könyvelte 2007-ben. Ezen a címen a beszámolóban elkövetett hiba módosítható-e ismételt közzététel és a cégbírósághoz történő benyújtás útján?
Részlet a válaszából: […] ...idéztük a kérdést, bár a válasz röviden az, hogya kérdésben szereplő hiba nem korrigálható, és emiatt az osztalékkifizetés isjogszabályellenes. Már a kérdés első mondata is pontatlan. Nyilvánvalóan a2006. adóévi adózott eredmény felosztásakor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözetösszegében kapott hozam összegét, függetlenül attól, hogy az kamatból,osztalékból vagy árfolyamnyereségből származik, továbbá a befektetési alapnaktörténő eladáskor, beváltáskor a nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...köteles gondoskodni.2. Közbenső mérleg [21. §(5) bekezdése]Az Szt. 2004-től hatályos előírása szerint nemcsak azosztalékelőleg fizetéséhez, de a részesedések visszavásárlásához, a tőkeemeléshezis kell év közben közbenső mérleget készíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.