18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Árfolyamnyereségből származó jövedelem szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Munkaviszonyban álló nyugdíjas magánszemély munkaviszonyból származó éves jövedelme 1,5 millió forint, ezenfelül kifizetésre került részére 4,5 millió forint osztalék. A munkabérből és az osztalékból a személyi jövedelemadó levonásra került. Az osztalékból szociálishozzájárulásiadó-levonás nem volt, mivel úgy nyilatkozott, hogy jövedelme várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ezenkívül szövetkezetben lévő részjegyét magánszemélynek kívánja értékesíteni. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme (eladási ár-névérték) 20 millió forint. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme után a magánszemélynek a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni a személyi jövedelemadót? Fenti jövedelmek alapján keletkezik-e a magánszemélynek szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?
2. cikk / 18 Nyugdíjas kültag osztaléka utáni szocho
Kérdés:
Egy betéti társaság kültagja, aki nyugdíjas, mellette ebben a bt.-ben munkaviszonyban dolgozik. A 2023. évben kifizetett osztalék után kifizetésekor kell-e szochót fizetnie?
3. cikk / 18 Nyugdíjas jövedelmének szochója
Kérdés: Kft.-ben teljes munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjas január-május hónapokban munkabért, májusban megbízási díjat is kap. (Ezen jövedelmek után személyi jövedelemadót fizet, de szociális hozzájárulási adót nem.) Ezen jövedelmek összege május végére meghaladja a minimálbér 24-szeresét. Júniusban osztalékot vesz fel. Kell-e az osztalék után szociális hozzájárulási adót fizetni?
4. cikk / 18 Maximális egészségügyi hozzájárulás melletti eho
Kérdés: Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó egyben egy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa is. A kft.-ből munkabért nem, kizárólag osztalékot vesz fel. Az osztalék kifizetésekor a 450 000 Ft maximális eho-összeg a legelső osztalék kifizetésekor levonásra kerül. Az egyéni vállalkozásból szintén nincs jövedelemkivét, csak év végén az adózás utáni jövedelmet vezetjük ki a pénztárkönyvben. Terheli-e a kft. kifizetőt a havi tételes eho megfizetése (7050 Ft/hó)? Vagy a magánszemély tulajdonost terhelné? (Ha nyugdíjas, milyen ellenszolgáltatás jár érte cserébe?)
5. cikk / 18 Kiegészítő tevékenység vagy mellékszolgáltatás
Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság saját jogú nyugdíjas tagjai (nem tisztségviselők) személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében. Munkavégzésüket lehet-e tagi jogviszonynak minősíteni, függetlenül attól, hogy munkavégzési kötelezettségük nem szerepel a társasági szerződésben? Mik a feltételei annak, hogy a kft. nyugdíjas tagjai által végzett munkát kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó általi munkának minősítsem? Hogyan tudom igazolni, hogy a munka teljesítése megtörtént, és a munkáért kifizetett díjat kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként vették fel? Az APEH átminősítheti-e munkabérnek, megbízási díjnak, illetve osztaléknak? Elég-e egy taggyűlési határozat, mely arról szól, hogy az ügyvezető igazgató a tagokkal tagi jogviszonyukon alapuló kiegészítő tevékenység formájában közreműködői megállapodást köthet, meghatározott havi díj ellenében?
6. cikk / 18 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjas
Kérdés: Egy betéti társaság mindkét tagja (bel- és kültag) a 40 éves munkaviszony betöltése után nyugdíjba vonult. A nyugdíj mellett mindketten folytatják a könyvvizsgálói tevékenységüket. Az osztalék kifizetésén kívül más jövedelmet nem szereznek a társaságban. 2012-től megváltoztak a járulékfizetési kötelezettségek. Társas vállalkozónak minősül az a vezető tisztségviselő (üzletvezető) is, aki a személyes közreműködést nem munkaviszony mellett látja el. A nyugdíjba vonult üzletvezetőnek, illetve a társának (aki kültag), a könyvvizsgálói tevékenység ellátása után, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
7. cikk / 18 Ügyvezető járulékfizetése
Kérdés: A kft. ügyvezetője 63 éves öregségi nyugdíjas kft.-tag, aki ügyvezetéséért díjazásban nem részesül. A kft. alaptevékenységét személyes közreműködés keretében végzi, ezért eseti döntés alapján díjazásban részesülhet (nincs kötelező időpont és összeg megjelölés), vagy pozitív adózott eredmény esetén osztalékot vesz/vehet fel. (A cég társasági adós.) A 2012. évi szabályok alapján az öregségi nyugdíjas tag ügyvezetői tevékenysége, vagy akár személyes közreműködése miatt van-e a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség akkor, ha díjazásban nem részesül? Be kell-e jelenteni a NAV-hoz a 2012. január 1-jétől érvényes szabályok alapján az ügyvezetői jogviszonyt? Mi a helyzet akkor, ha egy másik kft.-nél más személy 60 éves, de jogszerűen megállapított öregségi nyugdíjas, és az ügyvezetést, valamint a társasági tevékenységben történő közreműködést előző bekezdésben leírtakkal azonosan végzi, vagyis változtat-e a járulékfizetési, adófizetési kötelezettségen az, ha az öregségi nyugdíjas még nem érte el a jelenleg hatályos öregségi nyugdíjkorhatárt?
8. cikk / 18 Kiegészítő tevékenységet végző díjazása
Kérdés: Kiegészítő tevékenységet folytató tagot (nyugdíjas) szükséges-e munkavégzésért díjazásban részesíteni abban az esetben, ha a vállalkozás jelenleg veszteséges?
9. cikk / 18 Személyesen közreműködő nyugdíjas
Kérdés: Q. U. saját jogú nyugdíjas egy zrt. részvényese, és megbízási szerződéssel személyesen is közreműködik benne. (A nyugdíján kívül osztalékban és megbízási díjban részesül.) Érinti-e a bevezetett személyes közreműködőidíj-kiegészítés? A zrt.-nek a részére kifizetett osztalék (vagy annak egy része) bérszámfejtésekor azt nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekintenie?
10. cikk / 18 NYESZ számlák adózása
Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: - "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?
