Külföldi céget terhel-e illeték?

Kérdés: Egy külföldi cég (amely semmilyen illetőséggel és adószámmal nem rendelkezik Magyarországon) megvásárolja egy olyan magyarországi székhelyű kft. részesedését, amely jelentős ingatlantulajdonnal rendelkezik (az ingatlan is Magyarországon található). Ebben az esetben a külföldi céget terheli illetékbevallási és -fizetési kötelezettség Magyarországon? A választ hogyan befolyásolja, ha a fent említett két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...– önálló vagy együttes – többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, valamint a felsoroltakkal a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy tulajdonában álló vagyoni betétek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...pontja szerinti társaság(ideértve a társaság valamely tagállamban lévő telephelyét is) részére fizetett(juttatott) osztalék mentes az osztalékadó alól, ha az osztalékban részesülőbelföldi illetőségű társaság jegyzett tőkéjében fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...követelésként nyilvántartásba vett összeg) fizetése is csak magánszemélyek részére történt, a Tao-tv. előírása szerinti osztalékadó-kötelezettség nem merülhet fel. A 2000-ben hatályos Szja-tv. előírása szerint viszont a kft.-nek az osztalékelőlegből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Külföldről kapott osztalék

Kérdés: Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...a fizetett osztalékból – az rt. részesedésének mértékétől függően – 5, 15 százalékot levonni. Ez az adó a Tao-tv. szerinti osztalékadónak felel meg. A belföldi illetőségű társaság a Tao. 27. §-ának (2) bekezdése szerint mentes a kapott osztalék után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamata, adója

Kérdés: A külföldi tulajdonostól kapott devizahitel kamatának kiszámlázására negyedévenként kerül sor. Haszonhúzói nyilatkozat, illetékességi igazolás, APEH-engedély az alacsonyabb adómérték alkalmazásához rendelkezésre áll. Hogyan kell könyvelni a kamatadót, ha azt a kft. fizeti meg? Be kell-e fizetni, ha adóalap-korrekció után is negatív a kft. adóalapja?
Részlet a válaszából: […] ...g) pontja alapján – hacsak az egyezmény másként nem rendelkezik – a külföldi osztalékjövedelmének minősül, amely után az osztalékadót (20 százalék, vagy az egyezmény szerinti mérték az adóhatósági engedély és az említett nyilatkozatok birtokában) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Évek múltán kivett osztalék

Kérdés: A több év alatt keletkezett eredménytartalék osztalékként történő kifizetésekor milyen adókötelezettség keletkezik? Van-e valamilyen kedvezmény arra tekintettel, hogy több éven át nem vettek ki osztalékot a tagok, a részvényesek?
Részlet a válaszából: […] ...ha az osztalékot külföldi illetőségű részére fizetik [Eho-tv. 5. § (2) bekezdés].A Tao-tv. 27. §-a alapján társasági osztalékadót kell megállapítani a külföldi illetőségű, nem magánszemély részére kifizetett osztalék után. Az adó mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...követő hó 12-ig fizeti meg, a levont adót saját adóbevallásában tünteti fel. (A kifizető a kifizetésből levont társasági és osztalékadót szintén a kifizetést követő hó 12-ig fizeti meg, és a társaságiadó-bevallásában, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.