Támogatáshoz kapcsolódó költségek elszámolása

Kérdés: Ügyfelem GINOP-támogatást nyert ("Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása"), amelynek részei: De minimis támogatás, Regionális beruházási támogatás, Kis- és középvállalkozások vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás, Kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás. A projekt eredménye egy saját fejlesztésű egyedi gép prototípusának létrehozása, amely sorozatgyártásra lesz alkalmas (máshol). Létrejön saját forrásból és az igényelt támogatásból. A projekt során (eleje 2016, elszámolása várhatóan 2018) keletkezett eszközbeszerzések (amiből összerakják a gépet), a beléjük beépített szoftverek, közbeszerzési költségek, a szakmai megvalósításhoz kapcsolódó személyi jellegű ráfordítások, anyagköltségek hogyan könyvelendők az évek során? Úgy gondoljuk, hogy az 5. Számlaosztályban elsődlegesen, majd év végén átvezetve azt a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként, lekötött tartalékképzéssel, minden évben. Majd a prototípus elkészülte után átvezetjük a szellemi termékek közé. 2016-ban támogatási előleget is kaptunk. Azt hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...szó. A pénzben megkapott támogatási előleget mindaddig kötelezettségként kell kimutatni (T 384 – K 4794), amíg a támogatást nyújtó a pályázati feltételek teljesülése esetén a pályázat szerinti mű megvalósítását írásban el nem fogadta, a pályázatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Bérleti díj kompenzálása beruházással

Kérdés: Ingatlant adunk bérbe 5 év időtartamra, amelyen a bérlő beruházást végez (pályázati forrásból). A bérleti időtartam lejárta után a bérlő által létesített beruházás a bérbeadó tulajdonába kerül. A vételár az 5 évi bérleti díj. Milyen jogcímen számlázza a bérleti díjat a bérbeadó, ha az az 5. év végén egy adásvétel ellentétele lesz?
Részlet a válaszából: […] ...Az sem mindegy, hogy a beruházás a bérleti id ő szak elején valósul meg, vagy a bérleti id ő szak végén. (Ez utóbbi esetben a pályázati forrás felhasználása akár jogszer ű tlen is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Támogatási előleg felhasználása

Kérdés: Ügyfelem – GOP-pályázat keretében – nagy összegű támogatást nyert el saját fejlesztésű, saját előállítású eszköz létrehozására. 2012-2013. években előleget kapott, amelynek elszámolására 2014. év végén kerül sor. A 2014. évi elszámolásban nemcsak az előlegösszeget mutatták ki, hanem azonfelül az időközben felmerült tételeket is, a támogatási szerződés szerint. Az előleget mikor kell átvezetni a rendkívüli bevételek közé: a támogató által elfogadott elszámolás visszaigazolásának időpontjában, vagy az előlegen felüli összeg folyósításakor?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján az ügyfél fejlesztési célú támogatást nyert el. A fejlesztési célú támogatások elszámolásának általános szabálya az, hogy azt a pénzügyi rendezéskor könyveljük a rendkívüli bevételekkel szemben. Sajátos elszámolási módot igényel azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Pályázathoz kapcsolódó bérköltség elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni saját dolgozóink bérköltségét, ha pályázati forrásból megvalósuló ingatlan­beruházáshoz kapcsolódik? Ezek a dolgozók a munkaidejük egy részét a beruházási projekt megvalósítására fordítják, és a felmerült bért támogatásból finanszírozzák. A támogatási szerződésben nevesítik, hogy az így felmerült bérköltség az ingatlan bekerülési értékének része. Év közben bérköltségként könyveltük, de át kell vezetni a beruházási számlára. Csökkenteni kell a bérköltséget, vagy értelmezhető saját rezsis beruházásként? Költségeinket elsődlegesen a 6/7., másodlagosan az 5. számlaosztályban számoljuk el.
Részlet a válaszából: […] A bérként elszámolt összegnek természetesen a bérköltségek között kell maradnia, azt sehová nem kell átvezetni, függetlenül attól, hogy bértámogatást kapnak, és a saját dolgozók részére kifizetett bérköltség az ingatlanberuházáshoz kapcsolódik.Akkor hogyan lesz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Projektcég beruházása

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú cég vagyunk. A tulajdonos elvárása, hogy induló nagyberuházásunkat projektcég keretében valósítsuk meg. A pályázati elszámolás is megköveteli a korrekt elkülönítést. A projektcég 100%-ban cégünk tulajdonában van. A pályázat előkészítését, a beruházás gazdaságossági számításait, az előzetes terveket még a projektcég létrehozása előtt meg kellett csinálni, az az anyacég könyveiben szerepel befejezetlen beruházásként. Át lehet ezt számlázni a projektcégre? Az átszámlázást viszont nem fogadnák el beruházási kiadásként a pályázati elszámolás során! A beruházás az anyacég telkén valósulna meg. Az építési beruházást a projektcég aktiválja. A beruházás érdekében a telken – a kivitelezés megkezdése előtt – bontást kell végezni, ezzel a projektcég beruházási költségeit kellene növelni, pályázati forrásból lehetne elvégezni. Az átszámlázás a pályázati elszámolás szempontjából érdekes. A projektcégekkel kapcsolatos tudnivalókról tudnak-e ajánlani valamilyen irodalmat?
Részlet a válaszából: […] ...utolsó kérdésre – sajnos – a válaszunk az, hogy nem tudunk.A kérdésben leírtak alapján úgy tűnik, a kérdező a pályázati elszámolás során problémásnak látja az olyan beruházási költségek elfogadását, amelyek valamilyen okból nem szerepelnek a pályázatban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Vízműkút létesítésének elszámolása

Kérdés: A közhasznú társaság 34 önkormányzat tulajdonában lévő vízközművek üzemeltetését végzi. A vízközművek önkormányzati tulajdonban vannak. Az egyik önkormányzat pályázatot nyújtott be a területfejlesztési tanácshoz mélyfúrású vízműkút létesítésére, és így 4 millió forint támogatást kapott, amelyet – megállapodás alapján – átadott a kht.-nak. A kht. a kútépítést saját beruházásként valósította meg, saját erővel kiegészítve a támogatást. A mélyfúrású kutat tárgyi eszközként hol kell nyilvántartani, hogyan történik annak az értékcsökkenésileírás-elszámolása? Aktiválhatja-e azt a kht.? Vagy csak a hozzájárulása arányában számolhat el értékcsökkenési leírást?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a helyi önkormányzatokról, a vízgazdálkodásrólszóló törvények előírásaiból kell kiindulni. Az 1990. évi LXV. törvény 8. §-ának (4) bekezdése alapján atelepülési önkormányzat köteles gondoskodni az egészségesivóvíz-ellátásról.Az 1995. évi LVII....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.