33 cikk rendezése:
1. cikk / 33 Házipénztár pénzkészletéből tőkeemelés
Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyfelünk házipénztárában évek alatt felgyülemlett több mint 5 millió forint. Ennek oka: minden hónapban készpénzes számlát állít ki, melynek ellenértéke a házipénztárba folyik be. A pénztárból csak minimális kifizetések történnek (munkabér, egyéb költségek és a banki befizetések a NAV adóira). 2021. év végén ügyfelem úgy döntött, hogy törzstőkét emel, de ennek értékét nem fizeti be a pénztárba vagy a bankba, hiszen – úgy gondolta – már ott van a pénz. Ügyvéddel ezt meg is oldották, és december 22-én a Cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést. Most viszont a könyvelő dolga megoldani a problémát. Lenne egy megoldási javaslatunk, és ebben kérnénk a segítségüket. Ügyfelem kölcsönt venne fel a cégtől, amelyet a házipénztárból venne ki: T 361 – K 381. Vissza is fizetné mint törzstőkeemelést: T381 – K 479. Könyvelnénk 2021. 12. 22-én a törzstőkeemelést: T 358 – K 411, majd T 479 – K 358. Lezárnánk a 2021. évet, és osztalékot állapítanánk meg, mivel az eredménytartalékban is van az előző évekről nyereség, amelyet ügyfelem még nem vett fel: T 413 – K 479. Mivel van előírt tartozása ügyfelemnek, elengedi az osztalékot: T 479 – K 361. Így megszűnik a tartozása. Évek múlva leszállítaná a jegyzett tőkét 8 millió forintról 3 millió forintra, és akkor adózná le a kivett pénzt. Önök szerint ez jó megoldás lenne? Ha esetleg van jobb megoldás, akkor szívesen meghallgatom, mert úgy gondolom, hogy egy kicsit bajban vagyok.
2. cikk / 33 Készpénzfizetés bizonylatolása
Kérdés: A kft. magánszemély megrendelője készpénzzel egyenlíti ki a kft. által kibocsátott átutalásos számlát. A felek átvételi elismervénnyel bizonylatolják a kifizetést. Bevételi pénztárbizonylat nem készül (a kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít, pénzkezelési szabályzata nincs, és a készpénzes számlák, egyéb bizonylatok esetén nem alkalmaz bevételi és kiadási pénztárbizonylatolást). Jogszabálysértő-e a kft. eljárása?
3. cikk / 33 Házipénztár-kezelés szabályai
Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
4. cikk / 33 Online adatszolgáltatás gyakorlata – számlázás
Kérdés: Ügyfelem a NAV online számlázórendszerében készíti a számláit. Tevékenysége kapcsán pénztárgéphasználatra kötelezett. A NAV online számlázórendszere minden számláról továbbítja az adatszolgáltatást, így kérdés merült fel a pénztárgép használatával kapcsolatban. Mikor és hogyan kell beütni a készpénzes számlákat? Mi a gyakorlat arra vonatkozóan, hogy ellenőrzés során a pénztárgép rovancsolása kapcsán a házipénztár egyezik-e? Tehát a pénztárgéphasználat hogyan valósul meg? A készpénzes számlákat nem gyűjtőben, hanem "pénzben" ütik be? A gyakorlat egy másik cégnél – amely nem NAV-számlázóprogramot használ – az volt, hogy a 100 E Ft alatti áfás készpénzes számlákat a pénztárgépbe beütöttük, a 100 e Ft feletti számlákat nem, hiszen ott az adatszolgáltatás megvalósult a NAV-számlázón keresztül. Ha számlázóprogramot használ egy cég, akkor nem kell a pénztárgépbe ütni a készpénzes számlákat, csak a nyugtás bevételeket? Gyakorlati megvalósítás is érdekelne, valamint a pénzkezelési szabályzat erre való iránymutatása. A pénztárgép használatát nem választó vállalkozók esetén a tárgyhót követően a PTGSZLAH nyomtatványon szolgáltatunk adatot, és nem jött elő problémaként a NAV- vagy más egyéb számlázó adatszolgáltatása.
5. cikk / 33 Hitelkártya használata
Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.
6. cikk / 33 Bankkártyahasználattal kapcsolatos követelmények
Kérdés: Általánossá vált a cég nevére szóló bankkártya használata. A társaságnál hol és milyen követelményeket indokolt megfogalmazni a bankkártya használatával kapcsolatosan? Milyen követelmények támaszthatók a bankkártya használatára jogosulttal szemben?
7. cikk / 33 Elszámolásra kiadott készpénz
Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani, illetve könyvelni a munkavállalóknak elszámolásra kiadott készpénzt? Mi a teendő, ha a készpénzt az ügyvezető kezeli? Mit kell tenni akkor, ha az előírt határidőben az elszámolás nem történik meg?
8. cikk / 33 Készpénzkezelés, ha nincs pénztáros
Kérdés: Mi a házipénztár? A készpénzkezelésről kötelező nyilvántartást vezetni? Akkor is, ha nincs függetlenített pénztáros? Indokolt külön pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatokat kiállítani? Hogyan történik ez esetben az ellenőrzés?
9. cikk / 33 Óvodai pénztári kifizetés bizonylatolása
Kérdés: Óvodai szakmai anyagok (vagy egyéb: pl. nyomtatófesték) készpénzes vásárlása esetén a kiadási pénztárbizonylaton, a "Pénztár fizessen az alábbiak szerint" alatt nem a pénz felvevőjének neve szerepel (aki vásárolt), hanem azé, aki a számlát kiállította (szállító). A pénzt közvetlenül a dolgozó részére fizetik ki a pénztárból, ő írja alá a kiadási pénztárbizonylatot. Kis összegű beszerzésekről van szó, előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igényelnek. Mi a helyes eljárás?
10. cikk / 33 Alkalmazott által beszerzett tételek bizonylatolása
Kérdés: A kft. alkalmazottja beszerzett néhány tételt a kft. számára, és saját bankkártyával fizetett. A kft. pénzkezelési szabályzatában nem szerepel az, hogy kiadási és bevételi bizonylatokat ír, mert eddig az összes pénztári tételt készpénzes bizonylat alapján rögzítette. Helyes megoldás-e ebben az esetben, ha a meglévő számla alapján könyveljük a kiadást? Ha kiadási és bevételi bizonylatot állítanánk ki, helyes megoldás lenne az, ha a kiadási bizonylat nem a szállító nevére szól, hanem az alkalmazott lesz a pénzátvevő?
