Hozzájárulás magasabb felszereltségű autó beszerzéséhez

Kérdés: Társaságunk 2013. évben gépkocsit (cégautót) szeretne vásárolni ügyvezetői használatra. A külföldi anyavállalat úgy járul hozzá a kiválasztott felszereltségű autó megvásárlásához, ha az ügyvezető befizet a társaság javára 500 ezer Ft-ot. Milyen jogcímen kérhető az összeg az ügyvezetőtől? Milyen bizonylatokat kell kiállítani? Milyen számviteli, adózási előírásokat kell alkalmazni? Szükséges-e áfás számlát kiállítani? Végleges pénzeszközátvételnek minősül? Rendkívüli bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...kapott támogatást – függetlenül attól, hogy ki a támogató – a számviteli előírások szerint a rendkívüli bevételek között kell a pénzmozgással egyidejűleg elszámolni, majd halasztott bevételként időbelileg elhatárolni, az időbeli elhatárolást pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Támogatással kiegyenlített szállító

Kérdés: Alapítványunk 24 millió forintot nyert európai uniós pályázaton. A támogatás mértéke 100%. Ebből 22 162 500 Ft értékben informatikai eszközöket szereztünk be, a beszerzést a szállító finanszírozta. A számlát az alapítvány kapta, de a kiegyenlítés közvetlenül a szállítónak átutalással történt. 1 837 500 Ft a projektlebonyolítás költsége, amelyet az alapítvány közvetlenül kap meg. 620 E Ft előleget folyósítottak. Hogyan történik az előleg és a szállítói számla, a számlakiegyenlítés könyvelése pénzmozgás nélkül?
Részlet a válaszából: […]  Az informatikai eszközök számlázott – áfa nélküli -ellenértékét az általános szabályok szerint beruházásként kell könyvelni (T161, 4661 – K 455). De beruházásként kell elszámolni a projektlebonyolításköltségei közül azokat a tételeket is, amelyek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Konzorcium keretében megvalósuló beruházáshoz önerő biztosítása

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltató nonprofit gazdasági "Társaság" tulajdonosa belföldi gazdasági társaság, "Anyavállalat". Az "Anyavállalat" 20 évre vagyonkezelésbe kapta az önkormányzattól az egészségügyi intézmény teljes ingatlan és ingó vagyonát azzal, hogy rendszeres – az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő – visszapótlási kötelezettsége van. Az "Anyavállalat" az átvett vagyont, mint vagyonkezelő tárgyieszköz-növekedésként és hosszú lejáratú kötelezettség növekedéseként mutatta ki a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az üzemeltető vagy szolgáltató a "Társaság". A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt a feltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat között konzorciumi szerződés jöjjön létre azzal, hogy a megvalósuló beruházás többségében az önkormányzat tulajdonába kerül. A pályázathoz az önerőt az "Anyavállalat"-nak kell biztosítania, részben a "Társaság", részben az önkormányzat helyett is. Az önerő biztosítása ebben az esetben minek minősülhet? Véglegesen átadott pénzeszköznek? De akkor az "Anyavállalat" veszteséges lesz. Felfogható-e az önkormányzatnak biztosított önerő a hosszú lejáratú kötelezettség csökkenéseként? Ez esetben a vagyonkezelésbe vett eszközérték nem egyezik meg a hosszú lejáratú kötelezettség összegével. Létezik-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...a "Társaság"-gal szembeni követelésként, a"Társaság"-nál az "Anyavállalat"-tal szembeni kötelezettségként kell kimutatnia pénzmozgással egyidejűleg. A konzorciumi szerződéshez kapcsolódó támogatást a"Társaság"-nál kell a pénzmozgással egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Támogatott eszköz eladása

Kérdés: Az X. kft. GVOP-s támogatásból vásárolt nettó 60 millió forintért egy gépet, amelynek könyv szerinti értéke jelenleg 48 millió forint. A gépre 21 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, amelyből jelenleg 16,8 millió forint a halasztott bevételként elhatárolt összeg. Az X. kft. a támogatott tevékenységét – egyéb okok miatt – megszünteti, és a pályázatkiíró hozzájárulásával Y. kft. átveszi az X. kft. pályázattal kapcsolatos kötelezettségeit. Ez esetben X. kft. milyen értéken adhatja el a gépet az Y. kft.-nek? Mi lesz a halasztott bevétellel? Az Y. kft.-nél megjelenik-e valahol az X. kft. által kapott támogatás? Ha igen, azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az X. kft. akapott támogatást teljes vagy a fennálló összegében adja át Y. kft.-nek, akkorennek az átadás/átvételnek tényleges pénzmozgással kell megtörténnie. Az X.kft.-nél az Y. kft.-nek ténylegesen átadott (átutalt) támogatás összegét azSzt. 86. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Üzlethelyiség részbeni átengedése

Kérdés: Cégünk nőikonfekció-gyártással és -forgalmazással foglalkozik. Az egyik bevásárlóközpontban üzlethelyiséget bérelünk. Hasonló profilú céggel szerződést kötöttünk, hogy az üzlet egyharmad részén az ő áruit áruljuk. Ezért az üzletnyitással, a felújítással kapcsolatos költségek egyharmadát megfizetik. A felmerülő üzemeltetési költségek egyharmadát is megtérítik. Pénztárgépünk elkülöníti a cégünk termékei utáni árbevételt a másik cég termékei utáni árbevételtől. A másik cég árbevételével hetente számolunk el. A leírt gazdasági eseményeket mikor, milyen dokumentumokkal kell kísérni, könyvelni? Milyen társaságiadó- és áfakapcsolata van? Milyen összegben kell a bérelt ingatlanon végzett beruházást aktiválni, hogyan kell utána az értékcsökkenési leírást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás.) A kérdező cég a másik cégtől kapott összeget mint fejlesztési célú pénzeszközt rendkívüli bevételként számolja el a pénzmozgással egyidejűleg (T 384 – K 9894), majd – mint halasztott bevételt – időbelileg elhatárolja(T 9894 – K 4832), és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...(T 441, 4512 – K 967, 9894, 9895).Ha a támogatást a jogszabály konkrét előírása alapján a tőketartalékba kell helyezni, akkor azt a pénzmozgással egyidejűleg kell könyvelni (T 384 – K 412), függetlenül attól, hogy azt feltételekkel vagy azok nélkül adták. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi partnertől devizában kapott előleget természetesen a vevőtől kapott előlegként kell elszámolni a pénzmozgással egyidejűleg (T 386 – K 453).A további elszámolás annak függvényében változik, hogy mit tartalmaz a külföldi partnerrel kötött szerződés.1. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.