7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Pénzeszköz-hozzájárulás elszámolása
Kérdés: A helyi önkormányzat a gyárunk környékén meg akarja oldani a csapadékvíz elvezetését. Ez a mi érdekünk is. A teljes beruházás ránk eső részét pénzeszköz-hozzájárulás formájában adnánk át az önkormányzatnak. Hogyan kell helyesen kezelni ezt a hozzájárulást? A csatornaelvezető rendszer nem a mi területünkön fog menni, nem is a mi tulajdonunk. Mi a helyes számviteli elszámolás?
2. cikk / 7 Társulás által megvalósított projekt elszámolása
Kérdés: A megye önkormányzataiból alakult Társulás megvalósított egy projektet, amelyben a megye településeinek szilárdhulladék-lerakóit rekultiválták. A projekthez 100% uniós, illetve hazai támogatást kaptak. A projekt fizikailag megvalósult. A rekultivált földterületeket a Társulás vissza fogja adni a települési önkormányzatoknak. A Társulás a beruházás költségeit könyveiben elkülönítetten nyilvántartja. A szállítók kiegyenlítése a Közreműködő Szervezet részéről szállítói finanszírozással történik, a Társulásnál pénzmozgás nincs. Hogyan történjen a beruházás kivezetése, ha az átadás térítés nélküli? A NAV állásfoglalása alapján egyenes adózást alkalmaztunk a projekt megvalósítása során. A beszerzéseket terhelő áfát nem vontuk le. A finanszírozás bruttó módon történt. A rekultivált földterületek önkormányzatoknak történő átadása során az áfát fel kell számítani?
3. cikk / 7 Iskolafenntartó által átadott pénz elszámolása
Kérdés: Iskolánk – nem állami, nem önkormányzati fenntartású – alapfokú művészetoktatási tevékenységet végez. Bevétele állami normatív támogatásból (amit a fenntartó kft. kap, majd átutal) és a tanulók által fizetendő térítési díjból áll. A bevételek nem fedezik a költségeket, a fenntartó biztosítja a működéshez szükséges összeget. A fenntartó által átadott pénzeszközöket hogyan kell könyvelni a kft.-nél és az iskolánál? Mindkét szervezet kettős könyvvitelt vezet, vállalkozási tevékenységet nem végez. (Az iskola egyéb jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet, a fenntartó közhasznú nonprofit kft.)
4. cikk / 7 Konzorcium keretében megvalósuló beruházáshoz önerő biztosítása
Kérdés: Az egészségügyi szolgáltató nonprofit gazdasági "Társaság" tulajdonosa belföldi gazdasági társaság, "Anyavállalat". Az "Anyavállalat" 20 évre vagyonkezelésbe kapta az önkormányzattól az egészségügyi intézmény teljes ingatlan és ingó vagyonát azzal, hogy rendszeres – az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő – visszapótlási kötelezettsége van. Az "Anyavállalat" az átvett vagyont, mint vagyonkezelő tárgyieszköz-növekedésként és hosszú lejáratú kötelezettség növekedéseként mutatta ki a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az üzemeltető vagy szolgáltató a "Társaság". A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt a feltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat között konzorciumi szerződés jöjjön létre azzal, hogy a megvalósuló beruházás többségében az önkormányzat tulajdonába kerül. A pályázathoz az önerőt az "Anyavállalat"-nak kell biztosítania, részben a "Társaság", részben az önkormányzat helyett is. Az önerő biztosítása ebben az esetben minek minősülhet? Véglegesen átadott pénzeszköznek? De akkor az "Anyavállalat" veszteséges lesz. Felfogható-e az önkormányzatnak biztosított önerő a hosszú lejáratú kötelezettség csökkenéseként? Ez esetben a vagyonkezelésbe vett eszközérték nem egyezik meg a hosszú lejáratú kötelezettség összegével. Létezik-e más megoldás?
5. cikk / 7 Természetben adott adomány
Kérdés: Kiemelten közhasznú alapítvány adományokat gyűjt. Sok cég nem pénzben, hanem természetben szeretne részükre adományozni (pl. építőanyag-kereskedő faanyagot adna, asztalos a munkaerejét, nyomdaipari cég kiadványt készítene térítésmentesen). A részükre adott termék és/vagy szolgáltatás piaci értékének megfelelő összegről adható-e igazolás, amely alapján az egyéb feltételek megléte esetén az adományozó adókedvezményt vehet igénybe? Hogyan kell ezen tételeket az alapítvány könyveiben szerepeltetni, hiszen pénzmozgás nem történik? Az alapítvány jogosult-e áfa levonására, visszaigénylésére?
6. cikk / 7 K+F és a támogatások elszámolása
Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
7. cikk / 7 Támogatások számviteli elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?