Hitelkártya használata

Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] ...előírt időszakonként rendeznie kell a hitelkártyával felvett összeget.Hitelkártyával forintban felvett készpénz könyvelése:– a pénztárbizonylat alapján felvett készpénz: T 381 – K 389;– a bankkivonat alapján a felvett készpénzzel azonos összegű hitel: T 389...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Beruházáshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a felsorolt esetekben az alábbi rendelkezést: "A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete"? Adott egy devizában megállapított tárgyi eszköz számlája, amit előre utaltak pro forma számla alapján, majd az utalás napjával megegyező napi teljesítéssel készül el a számla. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 7-i átutalással történt a kiegyenlítés. December 6-i teljesítési dátummal számlázták a teherautó-beszerzést devizában, 8-i átutalással egyenlítették ki, 7-én valutabefizetés történt a bankszámlára. Mikori állapot szerint kell vizsgálni, hogy van-e annyi devizája a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...– a második esetben leírtak szerint kell elszámolni, illetve könyvelni. Külön feladatot jelent a valutabefizetés elszámolása. A valutapénztárból a deviza-betétszámlára történő befizetés esetén a deviza-betétszámlára a valutaértéket a befizetés napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Vállalati kölcsön variációkkal

Kérdés: A külföldi és a belföldi vállalkozás közt létrejövő kölcsönszerződés alapján a külföldi vállalkozás nagy összegű kölcsönt nyújt a magyar vállalkozásnak. A kapott kölcsönt – a szerződésben szabályozottak függvényében – a magyar cég könyvei­ben forintban vagy devizában kell nyilvántartani (december 31-én át kell értékelni), vagy a vállalkozás választhat? A felek közötti szerződésben háromféle szabályozás lehetséges:
a) A kölcsön összegét euróban adják meg, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza, a kölcsön folyósítása euróban történik.
b) A kölcsön összegét forintban adják, euróban folyósítják, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza.
c) A kölcsön összegét forintban adják, euróban folyósítják, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza, a folyósítás a belföldi cég forintszámlájára történik.
Részlet a válaszából: […] ...az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.A pénztartozás után kamat jár. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Szabad felhasználású devizahitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli politikában rögzítették.Az Szt. 2011. január 1-jétől hatályos 60. §-ának (2) bekezdése alapján a mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Devizakötelezettség havonkénti értékelése

Kérdés: A kft. több százmillió forint értékű épületberuházáshoz ausztriai hitelt vett fel. Az Szt. 60. §-a szerint év végén a devizában fennálló tartozást az üzleti év fordulónapi árfolyamára kell átszámítani. Hatalmas árfolyamvesztesége keletkezett. Egy könyvvizsgáló tanácsára most havonta végezteti el az értékelést, szerinte így jóval kevesebb lesz a különbözet. Megteheti azt, hogy 12 hónap végén végzi el az átértékelést, csökkentve ezzel a veszteséget?
Részlet a válaszából: […] ...kell, aki a kérdés szerinti tanácsot adta a kft. részére.Az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése egyértelműen fogalmaz. A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54-55. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Külföldi telephelyen történő valutabeváltás

Kérdés: A magyarországi székhelyű kft.-nek Németországban van a telephelye, a társasági adót ott fizeti. A németországi munkákra Magyarországról visz ki munkavállalókat, akik ott fizetik a személyi jövedelemadót, itthon a cég csak a járulékokat fizeti a szerződésben rögzített bérük után. A telephelynek van eurós bankszámlája, ott veszi fel az eurót, és ott váltja át, ahol kedvezőbben váltják, erről hoz dokumentumot. A felvett eurót és a valutabeváltást könyvelve a 389. számlán marad egyenleg. Ezt hova tegyem? A német számlákat – úgy tudom – itthon is könyvelni kell. Hogyan és milyen árfolyammal?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvitelben az euró bekerülési árfolyamán kell könyvelni a 389. számlával szemben: T 389 – K 386;– a felvett eurót pedig a valutapénztárba a felvétel napján érvényes választott euróárfolyamon: T 382 – K 389;– mivel a két árfolyam eltér(het) egymástól, a 389...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Közösségi beszerzések átértékelése

Kérdés: A Közösségen belüli beszerzéseket devizaeladási árfolyamon könyveljük. Év végén át kell értékelni a tételeket MNB középárfolyamra, és könyvelni kell, nyitás után pedig visszakönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint a valutapénztárbanlévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldipénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt,illetve kötelezettséget az üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Árfolyamveszteség az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető egyéni vállalkozó devizaalapú forinthitelt vett fel tíz évre. Ennek a hitelnek a törlesztésekor a bank megküldi a bekérő levelet, amin a törlesztőrészeket bontja tőketörlesztésre, kamatra és árfolyam-különbözetre. A kérdésem az lenne, hogy az árfolyam-különbözet, ha veszteség jellegű, költségként elszámolható, vagy nem adóalap-kiadás? A mostani gazdasági helyzetben ez jelentős tételt képez a vállalkozó szempontjából.
Részlet a válaszából: […] ...pénztárkönyvet vezető egyéni vállalkozó esetében – azSzja-tv. 4. §-ának (3) bekezdésében foglalt általános szabály alapján -elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő,kizárólag a bevétel megszerzése, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Devizás tételek év végi értékelése

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha év végén a devizában fennálló követeléseket, illetve kötelezettségeket a december 31-ei MNB-árfolyamra átértékeljük, és ezt egy gyűjtőszámlával szemben könyveljük? A gyűjtőszámla egyenlegének megfelelő árfolyamnyereséget elhatároljuk, ha árfolyamveszteség, és a számviteli politikában jelentősnek minősítettük, akkor könyveljük, ha nem jelentős, nem könyveljük? Helyes-e, ha a vevő, a szállító december 31. és a mérlegkészítés időpontja között pénzügyileg rendeződik, akkor a december 31-e és a pénzügyi rendezés közötti árfolyamveszteséget, illetve árfolyamnyereséget az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésekre:A kérdéshez kapcsolódóan az Szt. 60. §-a (2) bekezdésénekelőírásából kell kiindulni. E szerint a mérlegben a valutapénztárban lévővalutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékreszóló minden követelést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Devizaárfolyam-különbözet kötelező elszámolása

Kérdés: 2005. év végén a társaság az euróban lévő összes követelését és kötelezettségét a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átértékelte, jelentős árfolyamveszteség került megállapításra. A 2004. évi árfolyam-különbözet árfolyamnyereség volt, amely a számviteli politika szerint nem minősült jelentősnek, így az nem került könyvelésre. A 2005. év végén megállapított – igen jelentős – árfolyamveszteség a számvitelben minden további nélkül elszámolható? Tudomásunk szerint a céltartalék-képzési lehetőség, illetve az elhatárolás lehetősége az áfolyam-különbözet elszámolására visszamenőleges hatállyal nem alkalmazható!
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 60.§-ának (2) bekezdése alapján – a valutapénztárban lévő valutakészletet, – a devizaszámlán lévő devizát, továbbá – a külföldi pénzértékre szóló minden követelést,befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt (tehát nem csak a követeléseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.
1
2