10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Szigorú számadású nyomtatványok
Kérdés: A vállalkozások által leggyakrabban használt nyomtatványok a számla, a készpénzfizetési számla, a nyugta, a bevételi és kiadási pénztárbizonylat, a pénztárjelentés, a szállítólevél, a kiküldetési rendelvény és a menetlevél. Ezek közül melyekről kell nyilvántartást vezetni? Az Szt. nem ad tételes felsorolást. Hallottam olyan véleményt is, hogy a bankkártya és az üzemanyagkártya is szigorú számadású bizonylat. Szerintem ez nem így van.
2. cikk / 10 Étkezési jegyek könyvelése
Kérdés: Vendéglátó-ipari kft. – amelyik egy nagyvállalat telephelyén működik, de utcáról látogathatják a vendégek – saját kibocsátású étkezési jegyeket is ad ki. Ezeket számlázza az éttermet bérbe adó vállalatnak, amely az ellenértéket kifizeti, majd a dolgozók ebédeléskor beváltják a jegyeket. Más külső vendégek fizethetnek bankkártyával, SZÉP kártyával, egyéb étkezési utalvánnyal. Ezeket hogyan kell könyvelni?
3. cikk / 10 Étkezési utalványok nyilvántartása
Kérdés: A dolgozóknak vásárolt, de még ki nem adott étkezési utalványokat a mérlegben a pénzeszközök, a pénztár, csekk soron vagy a forgatási célú értékpapíroknál kell kimutatni?
4. cikk / 10 Étkezési utalvány a beváltóhelyen
Kérdés: Az étkezési utalványt beváltó helyen milyen előírások vannak a beváltott étkezési jegyek (utalványok) nyilvántartására, elszámolására, könyvelésére? Pénztárgépbe rögzíteni kell-e a bevétel tényét? Az utalvány befogadása a kft.-nél történik.
5. cikk / 10 Béren kívüli juttatások elszámolása
Kérdés: Mikor kell költségként elszámolni a cafeteria-rendszer keretei között adott béren kívüli juttatásokat? (Egészség- és nyugdíjpénztári átutalások, étkezési utalványok, internetszámlák stb.) A végleges vagyonvesztés a juttatónál a juttatás időpontjában következik be, e juttatásokat azonban a munkavállalók általában utólag kapják meg.
6. cikk / 10 Kedvezményesen adózó juttatás vezető tisztségviselőnek
Kérdés: Z. W. saját jogú nyugdíjas magánszemély – megbízási szerződés alapján – egy zrt. vezető tisztségviselője. (Személyesen közreműködik.) Részesülhet-e kedvezményesen adózó természetbeni juttatásokban?
7. cikk / 10 Interneten értékesített étkezési utalványok
Kérdés: Internetes társasággal kötött szerződés szerint az interneten keresztül lehet megvásárolni az étkezési utalványokat, amelyeket csak társaságunknál lehet ételre váltani. Problémám a könyveléssel van: amikor az internetes társaság átutalja az általa értékesített utalványok értékét, akkor T 3841 – K 3683, amikor azt a társaságunknál ételre váltják: T 3811 – K 9211, 467. Mivel az utalvány nem készpénz, ezt kivezetem a T 3683 – K 3811 könyvelési tétellel. Helyesen járok el?
8. cikk / 10 Étkeztetés feltöltött bankkártyáról
Kérdés: Étkeztetőcég vagyunk. Nálunk nemcsak készpénzért, hanem melegétkezési utalvány ellenében, sőt az alkalmazottaknak és külsős cégeknek kártyára történő feltöltéssel is lehet meleg ételt fogyasztani. A cég, aki feltölteti az alkalmazottai kártyáját, az adómentesen adható, jelenleg 12 000 Ft-ra tölti fel. Amíg futja, addig a kártyáról fogyasztanak, amikor elfogy a kártyán lévő összeg, akkor készpénzzel fizetnek a kasszánál. Hogyan történjen a számla kiállítása? A cégek a pénzt az étkeztetés előtt utalják. Áfás legyen a számla? Mi a helyzet akkor, ha a cég a saját alkalmazottait is így étkezteti?
9. cikk / 10 Ügyvezető természetbeni juttatásai
Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonos tagjának, aki a társaság ügyvezető igazgatója, és a társaságnál heti 36 órát vagy azt meghaladó munkaidőben dolgozik, 2007. január 1-jétől a gazdasági társaság adhat-e adó- és járulékmentesen az Szja-tv.-ben meghatározott határig adómentes természetbeni juttatást? [Szja-tv. 69. §-a és 1. számú melléklete, pl. önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, kockázati biztosítás, csekély értékű ajándék, étkezési utalvány?]
10. cikk / 10 Étkezési utalványok elszámolása
Kérdés: Az élelmiszerbolttal rendelkező kft. külső cég által nyomdai úton előállított étkezési utalványt ad a dolgozóinak. A nyomdai költséget igénybe vett szolgáltatásként számolják el. A munkavállalóknak havonta átadott étkezési utalványt mikor kell költségként elszámolni? Abban a hónapban, amikor jár és átvette, vagy amikor azt a munkavállaló levásárolta? Ez utóbbi esetben hogyan lehet különválasztani a más vállalkozás által kibocsátott, az adott üzletben beváltott utalványok elszámolását? Hogyan kell az utalványokat nyilvántartani?
