Állami nyugdíjpénztárba magánnyugdíjpénztár helyett

Kérdés: Kérem, szíves tájékoztatásukat, hogy mi a teendő abban az esetben, ha egy munkavállaló 2003-tól magán-nyugdíjpénztári tag, és ezt a munkaadójának csak most, 2009-ben jelentette be, eddig a cég az állami nyugdíjpénztárba fizette be az összeget. Hogyan lehet ezt módosítani? A cég jóhiszeműen járt el.
Részlet a válaszából: […] ...1997. évi LXXX.törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 5/B. §-aszerint, ha a biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, és a tagdíjfizetésikötelezettségének kezdőnapjától a Tbj-tv. 19. §-a (2) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Személyes közreműködés díj fizetése nélkül

Kérdés: A kft. tagja tagi jogviszonyban látja el feladatát. Veszteséges a vállalkozás, ezért januártól nem vesz ki jövedelmet. Úgy tudom, a minimálbér után akkor is kell fizetni a járulékokat. Milyen járulékot kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulékfizetésére kötelezett. A társas vállalkozó egészségbiztosítási ésnyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulékot és tagdíjat)fizet. A– 29 százalékos társadalombiztosítási járulék,– 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Magyar munkavállalók külföldön

Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...abiztosított (társadalombiztosítási járulékon belüli) 24 százaléknyugdíj-biztosítási járulékot és a 9,5 százalék – magán-nyugdíjpénztári tagságesetén 1,5 százalék – nyugdíjjárulékot az állami adóhatóság Nyugdíj-biztosításiAlapot megillető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Társas vállalkozó járulékterhei

Kérdés: 36 órás alkalmazottunk, aki után minden járulékot (és 1950 Ft ehót) fizetünk, 2008. december 1-jétől egy betéti társaság társas vállalkozója (beltagja) lett. Személyesen a bt. tevékenységében csak olyan mértékben közreműködik, hogy minimális adminisztratív munkát végez, de termelőtevékenységet nem. Jövedelmet nem kap, kell-e esetleg valamilyen adót, járulékot, ehót fizetni-e a bt.-ben (illetve a társaságnak utána)? Ez a kolléga egy kft. végelszámolója is lesz, ahonnan 100 E Ft megbízási díjban részesül majd havonta. (A végelszámoló költségeket a kft. felé nem fog elszámolni.) A végelszámolás alatt lévő kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie utána?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulékfizetésére kötelezett. A társas vállalkozó egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot(magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulékot és tagdíjat) fizet. A– 29 százalékos társadalombiztosítási járulék,– 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Járulékfizetés a betéti társaságnál

Kérdés: A bt. beltagja munkaviszonyban áll, a kültag pedig GYED-en van. Hogy érinti őket a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...segély, gyermekgondozási díj) fizetik.A nyugdíjjárulék mértéke attól függ, hogy a biztosítotttagja-e magánnyugdíjpénztárnak vagy sem. Aki nem tagja pénztárnak, az 2008.január 1-jétől 9,5 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Importáfa kontírozása

Kérdés: Hogyan történik az importáfa kontírozása? Az első rendeltetési helyig felmerült szállítási költség is alapja az áfának? A VPOP által kivetett áfát a T 3686 – K 4652, T 4661 – K 3686 tétellel kell könyvelni? És mit kell könyvelni a 467-re? A pénztári kiegyenlítést hogyan kell könyvelni? A bevallásban melyiket hol tüntetem fel?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az új Áfa-tv. előírásaira hivatkozunk.Az új Áfa-tv. 74. §-ának (1) bekezdése szerint az adó alapjatermék importja esetében az importált terméknek a teljesítéskor hatályosvámjogi rendelkezések szerint megállapított vámértéke. A vámérték alapján azáfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Társaságiadó-mérték: 10 százalék

Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdése szerint a 10 százalékos adókulcsot az az adózó alkalmazhatja, aki nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, valamint az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének – ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Hogyan kell ezt a törvényhelyet értelmezni a bevallott járulék esetében a 2006-os adóévben, nem kedvezményezett térségben? Ha az átlagos állományi létszám 10 fő, a bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege 11 250 ezer forint? A bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékon csak a munkáltatót terhelő 18 százalék+11 százalékot kell érteni, vagy a 10 fő dolgozót terhelő (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag) 8,5 százalék+6 százalékot (augusztus 31-ig 8,5 százalék+4 százalék) is figyelembe lehet venni? Ha nyugdíjpénztári tag is van a dolgozók között, a nyugdíjpénztári 8 százalékot is figyelembe lehet venni a számításnál?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdésében foglaltak közül anyugdíj- és egészségbiztosítási járulék bevallására előírt feltétel amunkáltatót terhelő 18 százalék nyugdíj-biztosítási járulékra és 11 százalékegészségbiztosítási járulékra vonatkozik. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Étkezési utalványok elszámolása

Kérdés: Az élelmiszerbolttal rendelkező kft. külső cég által nyomdai úton előállított étkezési utalványt ad a dolgozóinak. A nyomdai költséget igénybe vett szolgáltatásként számolják el. A munkavállalóknak havonta átadott étkezési utalványt mikor kell költségként elszámolni? Abban a hónapban, amikor jár és átvette, vagy amikor azt a munkavállaló levásárolta? Ez utóbbi esetben hogyan lehet különválasztani a más vállalkozás által kibocsátott, az adott üzletben beváltott utalványok elszámolását? Hogyan kell az utalványokat nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...nem a hatályos előírásoknak megfelelően történik. A kérdésbőlnem állapítható meg, hogy az élelmiszerboltban van-e pénztárgép, vagy nincs. Havan pénztárgép, akkor az étkezési utalványra kiadott élelmiszer fogyasztói árátis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Bejelentkezés, adózás (eva)

Kérdés: Egy beltaggal és egy kültaggal 1999 óta működő bt. (a beltag 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik) bejelentkezhet-e az evába, és ha igen, az milyen adó- és járulékterheket jelent?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér harmincadrészét kell figyelembe venni.A biztosított társas vállalkozó 8,5 százaléknyugdíjjárulékot, vagy ha magánnyugdíjpénztár tagja, 8 százaléknyugdíjjárulékot és 0,5 százalék nyugdíjjárulékot, továbbá 4 százalékegészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Készpénzes számlával történő kifizetés adókötelezettsége

Kérdés: A személyi jövedelemadó-előlegen kívül milyen levonási vagy befizetési (járulék, egészségügyi hozzájárulás) kötelezettsége van a kifizetőnek, ha a kifizetés készpénzes számlára történik, de a számla kibocsátója nem vállalkozó magánszemély? (A tevékenység: szakfordítás, a díjazása karakterszám alapján történik.)
Részlet a válaszából: […] ...40 százalék adóelőleget kell levonnia, amelyet csökkentenie kell az e jövedelemmel kapcsolatosan levont nyugdíjjárulék- és magán-nyugdíjpénztári tagdíj 25 százalékával. Az adóelőleget a kifizetés hónapját követő hónap 12-éig kell az adóhatósághoz befizetni, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.