7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Bevallás ellenőrzése megsemmisült könyvelési anyag esetén
Kérdés: Egy vállalkozás (szállodai szolgáltatás) adott évi könyvelési anyaga megsemmisült. Eredeti állapotában kizárólag a számlatömbben maradó tőpéldányok állnak rendelkezésre. A pénztárgépszalagok, a készpénzes kéziszámlák (a tőpéldányok kivételével), valamint a készpénzes, átutalásos költségszámlák megsemmisültek. A könyvelőprogramból előállított főkönyvi karton és főkönyvi kivonat rendelkezésre áll. A hiányzó bizonylatok pótlása nem történt meg. Kizárólag a főkönyvi kivonat alapján elfogadható-e az iparűzési adó alapjának, az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek összegének a megállapítása (a főkönyv és a bevallás adatai nem egyeznek)? Véleményünk szerint ez esetben a bizonylatmegőrzés szabályainak megsértése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.
2. cikk / 7 Kaparós sorsjegyek elszámolása
Kérdés: A társaság megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet. Visszavásárlásra nincs lehetőség. A zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi a társaság által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell a társaságnál könyvelni? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Ha ez a bevétel, akkor mi az elábé? Ha igen, akkor mentes a bevétel? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni? Hova könyvelendő? A nyertes sorsjegyeket be kell vinni egy lottózóba, ahol számviteli bizonylattal kifizetik a nyeremény összegét. A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?
3. cikk / 7 Étkezési utalvány a beváltóhelyen
Kérdés: Az étkezési utalványt beváltó helyen milyen előírások vannak a beváltott étkezési jegyek (utalványok) nyilvántartására, elszámolására, könyvelésére? Pénztárgépbe rögzíteni kell-e a bevétel tényét? Az utalvány befogadása a kft.-nél történik.
4. cikk / 7 Bankkártyával történő fizetés
Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.
5. cikk / 7 Bankkártyával történő fizetés
Kérdés: Bankkártya-elfogadóhely lettünk. A bankkártyával történő fizetéssel kapcsolatos válaszukat ismerem. Kérdésem, megállja most is a helyét a 2 évvel ezelőtti válaszuk? Boltunk a napi készpénzes forgalomról bevételi pénztárbizonylatot állít ki, amellyel a készpénzfizetéssel kiegyenlített számlás, nyugtás értékesítések kerülnek bevételezésre. A bankkártyás értékesítéseket is be kell vételezni? Az nem jelenik meg a pénztárban! Hogyan kell érteni azt, amikor a bankkártya-tulajdonos hitelintézetével (ezen belül a bankkártya tulajdonosával) szemben előírják az egyéb követelések között? Nem minden kártyás vevő kér számlát, honnan lehet tudni a bankkártya tulajdonosának a nevét? A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet módosítása eredményeként a pénztárgépbe csak a nyugtás eladásokat kell rögzíteni, a készpénzes számlával kísérteket nem. Ezután a pénztárgép már nem is mutatja a napi készpénzbevételt?
6. cikk / 7 Általános számla készpénzes számla helyett
Kérdés: Gyakran előfordul, hogy olyan számlát kapunk, ami eredetileg nem "készpénzfizetési számla", amelyen szerepel a kelte, a teljesítés időpontja, a fizetési határidő. Ha az átutalásos számlatömbös számlának a fizetési módjához "készpénzt" írnak, és a három dátum megegyezik, bizonyított-e az, hogy a számla valóban ki is lett fizetve? Ha az van a számlára írva, hogy fizetve, akkor már jó lesz? Vagy az átutalásos számlatömb eleve nem alkalmas a készpénzfizetési számla helyettesítésére?
7. cikk / 7 Házipénztári pénzkészletet befolyásoló tételek
Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?