Negatív saját tőke

Kérdés:

Külföldi tulajdonban lévő egyszemélyes kft. saját tőkéje a veszteség miatt az év végére várhatóan negatív lesz. 2015-ben a saját tőke 249 millió Ft, a jegyzett tőke 150 millió Ft, a tőketartalék 313 millió Ft, az eredménytartalék -214 millió Ft. Az I-VII. hónap alapján készített számítások szerint a saját tőke 3 millió Ft. Kell-e taggyűlést tartanunk az azonnali tőkevesztés miatt, vagy elegendő, ha két év tőkehiányát tükröző beszámoló után intézkedünk a feltőkésítésről? A veszteség miatti saját tőke rendezésére pótbefizetést lehetne előírni. A tulajdonosi kölcsön felhasználható ehhez?

Részlet a válaszából: […] ...legalább kettő indokolja a szükséges intézkedések megtétele céljából a taggyűlés összehívását. Megteendő intézkedés lehet a pótbefizetés is. A pótbefizetés azonban minden esetben eszközátadást (pénzbefizetést, illetve nem pénzbeli vagyonieszköz-átadást)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Tőkeemelés a kötelező minimumra

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszából: […] ...fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, vagy– ha vagyona a tartozásait nem fedezi.A szükséges intézkedések lehetnek: pótbefizetés elő­írása (tagi kölcsön helyett), a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosítása, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Végelszámolás, ha a vagyon nem elegendő a kötelezettségre

Kérdés: A társaság taggyűlése a társaság végelszámolását határozza el. A végelszámoló a korrigált nyitó mérleg alapján azt állapítja meg, hogy a társaság vagyona nem elegendő a kötelezettségek kifizetésére, amiatt, mert az ügyvezető (aki a társaság tagja is) korábban kölcsönt bocsátott a társaság rendelkezésére (más tartozás nincs). A cégtörvény szerint, ha a cég vagyona a hitelezők fedezetére nem elegendő, és a tagok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizetik meg, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. Helyes-e a következtetés? A végelszámoló kéri a tagokat, fizessék be a hiányzó összeget (ami a kölcsönnel egyenlő). Ezt követően a végelszámoló kifizeti a korábban nyújtott kölcsönt, és ezáltal megszűnik a végelszámolást akadályozó tényező. Mi az így rendelkezésre bocsátott összeg jogcíme? Pótbefizetés? A saját tőke elemein belül hol kell kimutatni? A pénzügyi rendezést lehet-e beszámítással rendezni (ha a követelés és a kötelezettség jogosultja ugyanaz a személy)?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásba. A tagok általi befizetés módjára vonatkozóan megjelölt jogcímek azonban nem megalapozottak, így nem alkalmazhatók.A pótbefizetés jogintézménye arra szolgál, hogy a társaság a veszteség miatti fizetésképtelenséget áthidalja, a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Saját tőke kisebb, mint a jegyzett tőke

Kérdés: A 2012-ben alakult, 2012. és 2013. években működő kft. saját tőkéje 2013. 12. 31-én nem éri el a jegyzett tőke összegét, mert a társaság mind a két évben veszteséges volt. Ilyen esetben mi a tulajdonos(ok) teendője?
Részlet a válaszából: […] ...Az ügyvezetőnek kezdeményeznie kell a szükséges intézkedések megtételét. A taggyűlésen a tagoknak (a tulajdonosoknak) határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...amikor a társaság időközbenveszteségessé vált, amelynek a terheit a tulajdonosoknak kell viselniük. Ilyenesetben a Gt. szerint pótbefizetést kellene teljesíteni. Nos, ezt a pótbefizetést ellentételezi a kötelezettség elengedése, a követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.