Osztalékfizetés tárgyi eszközzel

Kérdés: A kft. tulajdonosa részére jóváhagyott osztalékot nem készpénzben, hanem tárgyi eszköz formájában fizeti meg. Ez a tárgyi eszköz a jelenlegi piaci értéken egy 80 millió Ft értékű lakás. Kérem, térjenek ki az ezzel a gazdasági eseménnyel kapcsolatos valamennyi adózási tudnivalóra, illetve a kontírozásra is!
Részlet a válaszából: […] ...nem tartalmaz külön szabályt. Analóg esetek azonban vannak, mint például az áruszállításból [az Szt. 68. §-ának (5) bekezdése], pótbefizetés visszafizetéséből [az Szt. 38. §-ának (10) bekezdése] származó kötelezettségek rendezése. Az Szt. 72. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Osztalékfizetés üzemi ingatlannal

Kérdés: A kft. 2018. évben üzleti célú ingatlant vásárolt az ingatlan beruházójától 38,1 millió forintért. A kft. a számlában foglalt 8,1 millió Ft áfát levonta, az ingatlant üzembe helyezte. A kft. nyereséges, 40 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonosokban felmerült, hogy osztalékot fizetnek az eredménytartalék terhére, amelyet természetben, az üzleti célú ingatlan formájában fizetnének ki. Ha a taggyűlés osztalékfizetésről határoz, és természetben fizeti ki az osztalékot, mikor kell megfizetni az ingatlant terhelő áfát, az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót? Milyen adózási hatása van annak, ha csak az ingatlan értékének 50%-a kerül kifizetésre (átadásra)?
Részlet a válaszából: […] ...(eszköz átadásával) történő teljesítésére. De tartalmaz például az áruszállításból [Szt. 68. §-ának (5) bekezdése], a pótbefizetés visszafizetéséből [Szt. 38. §-ának (10) bekezdése] származó kötelezettség rendezésére, az árbevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Elengedett osztalék illetéke

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás megfizetése (levonása) után – kifizeti. A saját tőke hiányát a tulajdonosok pedig pótbefizetéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Lemondás a pótbefizetésről

Kérdés: A kft. tagjai az elmúlt két évben a veszteség fedezetére pótbefizetést eszközöltek. 2011-ben a társaság már nem veszteséges, a pótbefizetés visszafizethető lenne a tagok részére, azonban ők írásban lemondtak a befizetett összegről. Ebben az esetben hogyan, mikor és hová kell könyvelni a pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 120. §-ának (4) bekezdése szerint a veszteségpótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni.A visszafizetésig a pótbefizetés összegét lekötött tartalékként kell kimutatni.A pótbefizetés visszafizetéséről a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.