9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Bérleti díj mint eszközérték – hipa
Kérdés: Egy cég irodaépületet bérel a tulajdonosától, majd azt további albérletbe adja a bérleményt ténylegesen használók számára. Az őt terhelő bérleti díjat közvetített szolgáltatások értékeként ráfordításként számolja el. A helyi adótörvénynek az eszközérték-arányos adóalap-megosztásra vonatkozó szabályai szerint a költségként elszámolható bérleti díj tartozik az eszközérték fogalmába. Mivel jelen esetben a fizetett bérleti díj nem költség, hogyan kell számítani az eszközértékét?
2. cikk / 9 Felújítás beszámítása a bérleti díjba
Kérdés: Hogyan kell beszámítani a felújítás költségeit a bérleti díjba?
3. cikk / 9 Ingatlanbérlet megszűnésekor
a felújítás elszámolása
Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? A terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
4. cikk / 9 Magántulajdonban lévő ingatlan felújítása
Kérdés: A betéti társaság a bt.-tagok magántulajdonában lévő ingatlanban (épületben) működik. Az épület egészén tetőfelújítás történt, valamint a vizesblokkokat is felújították. A számlák a bt. nevére szólnak. A társaság az épület kb. 30%-át használja. Ilyen arányban – mint karbantartás – számolható el a bt. költségei között, vagy felújításként aktiválható?
5. cikk / 9 Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása
Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlanértékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
6. cikk / 9 Nullára leírt eszközök értékesítése
Kérdés: A betéti társaságnál a tárgyieszköz-kartonok felülvizsgálatakor megállapították, hogy a nyilvántartásban "nulla összegen" gépkocsibeálló szerepel. Mivel a bt.-nek erre az építményre nincs szükséges, hogyan lehet azt kivezetni? Átadhatja-e ingyenesen vagy minimális összegért a kültag részére (az ő háza udvarán áll)? Évekkel ezelőtt a kültag családi házába (ami telephely is egyben) különböző épületgépészeti berendezéseket vásároltak a bt. nevére, melyek szintén nullára leírtak. Jól jártak el annak idején? Hogyan történhet a kivezetés, a kültag részére az átadás?
7. cikk / 9 Térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás (eva)
Kérdés: 2005. január 1-jétől rendkívüli bevételként kell könyvelni a térítés nélkül igénybe vett szolgáltatást. Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető társaságok gyakran vesznek igénybe ingyen szolgáltatásokat, például nem fizetnek bérleti díjat. Ez esetben, ha nem könyvelik le a bérleti díjat, nem számolnak el rendkívüli bevételt, az adóhatóság evahiányt megállapíthat? Ha könyvelni kell, akkor mi a könyvelés bizonylata? Milyen dátummal kell könyvelni? Mi lesz a könyvelési tétel?
8. cikk / 9 Térítésmentesen kapott szolgáltatás kimutatása
Kérdés: A 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő kht. az önkormányzattól ingyenes használatba kapta az ingatlant, amelyben tevékenységét végzi. Ki kell-e mutatnia térítésmentesen kapott szolgáltatásként a rendkívüli bevételek között ennek a szolgáltatásnak a forgalmi értékét?
9. cikk / 9 Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után
Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?