3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Jelzáloggal terhelt ingatlan állományba vétele
Kérdés: A cég az ügyvezető jelzálogával terhelt ingatlanait vette meg továbbeladási céllal. A vásárlás a kötelezettségekkel csökkentett áron történt, az áfát is e szerint fizették. Az ingatlanokon további építési költségek is felmerültek. Hogyan könyvelje a cég a jelzálogos ingatlanvásárlást? Értékesítéskor hogyan számolja el a tartozást költségként a bevétellel szemben?
2. cikk / 3 Bejegyzett jelzálog a tulajdoni lapon
Kérdés: A bt. tulajdonosa egy étteremnek. A tulajdoni lapon ez bejegyzésre is került. Ott azonban egy jelzálogot is bejegyeztek, a bt. tulajdonosainak a másik cége, a kft. által felvett hitel miatt. Az itt bejegyzett hiteltartozást, amit nem a bt., hanem a kft. fizet, a bt.-nél számvitelileg nyilván kell-e tartani? Mi történik, ha a kft. nem tudja fizetni a hitelt? És ha a bank érvényesíti a jelzálogjogát? Ennek adóvonzata lesz? Mind a két cégnél?
3. cikk / 3 Közművesítés társasági pénzből
Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?
