Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatások esetében, ha az üzleti éven belül nyújtott szolgáltatások együttes bekerülési értéke meghaladja az anyagjellegű ráfordítások év végi értékének 20 százalékát;– térítés nélkül igénybe vett szolgáltatások esetében, ha az igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Tartozásátvállalás

Kérdés: Tartozásátvállalással kapcsolatos jogértelmezésüket kérem aktualizálni. 2010. január 1-jétől a Tao-tv. nem tartalmazza a 7. § (1) bekezdésének ly) pontját és a 8. §-a (1) bekezdésének n) pontját, amely szerint, amelyik társaságtól átvállalták a kötelezettségét, az csökkenthette, amelyik pedig átvállalta, az növelte a társasági adó alapját. Kérdésem, van-e még más adó-, számviteli és illetéktörvénnyel kapcsolatos változás, amely érintheti az ilyen ügyletet lebonyolító kapcsolt vállalkozásokat?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 3. számú mellékletének A) része sorolja fel a nema vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket,ráfordításokat. Ennek a 13. pontját érdemes alaposan áttanulmányozni. E szerintnem a vállalkozási tevékenység érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Követelésengedményezés vagy tartozásátvállalás

Kérdés: "SZ" egyéni vállalkozó tartozik "L" kft.-nek 54 millió forinttal. "CS" kft. megveszi a fenti összegű tartozást 30 millió forintért "L" kft.-től. A továbbiakban "CS" kft. tartozik "L" kft.-nek 30 millió forinttal, "SZ" pedig tartozik "CS" kft.-nek 54 millió forinttal. Az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást el kell határolni. A fenti esemény ellentételezés nélkülinek minősül-e? Hogyan kell könyvelni? Módosítja-e a társasági adó alapját? Mi a teendő, ha "SZ" egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását, és "CS" kft.-nek behajthatatlan követelése lesz?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell eljárni. Ebből következően – "L" kft.-nél a követelés nyilvántartás szerinti értékét(54 millió Ft-ot) az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, a követeléseladási árát (a 30 millió Ft-ot) pedig egyéb bevételként mutatja ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Tartozásátvállalás: könyvelés, adóbevallás

Kérdés: Egy kettős könyvvitelt vezető, egyszerűsített éves beszámolót készítő, a tárgyévben veszteséget kimutató kft. "tartozásátvállalási szerződés" szerinti összege miatt adóalapja pozitív lett és társaságiadó-előleg fizetésére kötelezetté vált. Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást, a beszámoló mérlegébe, eredménykimutatásába, adóbevallásába azt beállítani?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az aktív időbeli ráfordítások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt (könyvelési tétel: T 888 – K 43-47 és T 3931 – K 888)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.