Szén-dioxid-kvóták számviteli elszámolása

Kérdés: Szeretném a véleményüket kérni a szén-dioxid-kereskedelem, az ingyenesen kapott és a vásárolt szén-dioxid-kvóták számvitelével kapcsolatban. Korábban valamilyen támpontot nyújtott az egyik cikk, azóta viszont nagyot változott ez a terület. Egyre csökkenő arányú az ingyenesen kiosztott mennyiség, folyamatosan növekszik a vásárolt kvóta mennyisége és ára. Milyen esetben készlet és milyen esetben eszköz a nyilvántartott kvóta? Hogyan könyveljen az, aki csak a kötelezettség teljesítésére vásárol kvótát, és hogyan az, aki befektetési célból is? Immateriális jószág vagy készlet a kvóta? Milyen nyilvántartási értéket célszerű meghatározni? Időbeli elhatárolás vagy céltartalék a következő év áprilisában visszaadandó mennyiség? És hogyan kell könyvelni a visszaadást?
Részlet a válaszából: […] ...ha az eladási ár a több, akkor a különbözet egyéb bevétel; ha a nyilvántartás szerinti érték a több, akkor a különbözetet az egyéb ráfordítások között kell kimutatni;-ha azt a készletek között mutatják ki, az áfa nélküli eladási árat árbevételként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Számlavezető bank végelszámolása

Kérdés: 2018. év végén cégünk számlavezető bankjának likviditási problémái miatt a bankszámláinkat befagyasztották, majd 2019. évben megindult a bank végelszámolása. A devizás számlák egyenlegét adott napi árfolyamon forintra átszámították, ebből kifizetésre került az OBA által biztosított 100.000 eurónak megfelelő forintösszeg, az ezután fennmaradt összeget a végelszámoló betétkövetelésként nyilvántartásba vette. A bank végelszámolása várhatóan több évig is eltarthat. A végelszámoló által visszaigazolt betétkövetelést kimutathatjuk a továbbiakban is a pénzeszközök között, vagy át kell vezetni a követelések közé? Az év végén elszámolandó értékvesztést a pénzügyi műveletek ráfordítása vagy az egyéb ráfordítások között kell elszámolni? A társasági adónál növelni kell-e az adóalapot az elszámolt értékvesztés összegével?
Részlet a válaszából: […] ...alatt lévő bank) minősítés alapján kell meghatározni, és az Szt. 81. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kimutatni. Nem lehet a pénzügyi műveletek ráfordítása az így elszámolt értékvesztés összege, mivel az Szt. 85...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
Részlet a válaszából: […] ...alapján a garanciális visszatartás összegét meghaladó összegű várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezzen.Az egyéb ráfordítások között elszámolt, képzett céltartalék összegével (könyvelése: T 8651 – K 421) a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet rendelkezik arról is, hogy a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet mikor kell– az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között elszámolni;– részesedésekből származó bevételként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Túlszámlázás, fiktív számlák

Kérdés: 2017-ben rendőrségi eljárás keretében műszaki értékbecslő megállapította, hogy a társaságnál jelentős összegű túlszámlázás történt, sőt fiktív számlákat is befogadott, amelyek értékével az egyik épület bekerülési értékét növelte. A számlák egy részének értékét már 2016-ban aktiválta, a többi része a beruházási számlán van. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a számlázott, de el nem végzett munka értéke? Milyen időponttal kell az önellenőrzést elvégezni? Önellenőrzés során követelésként kimutathatjuk-e a túlszámlázott összeget?
Részlet a válaszából: […] ...ezt követelésként kimutatni (bár jogilag – bírósági eljárásban – követelhető lehet), el kell számolni – mint hiányt – az egyéb ráfordítások között (T 8692 – K 455). Nyilvánvaló, hogy a túlszámlázott összegre, a fiktív számlára jutó áfa nem vonható le....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Felszámolási eljárás befejezése a társaság megszűnése nélkül

Kérdés: A társaság a felszámolási eljárás alatt is folytatja tevékenységét, amit a jövőben is folytatni szeretne. A hitelezőkkel egyezséget kívánnak kötni, és ennek eredményeként a felszámolási eljárás a társaság megszűnése nélkül fog befejeződni. A felszámolási zárómérlegben milyen tételekből áll össze az eszközök könyv szerinti értéke, az adózás előtti eredményt csökkentő tételként az értékcsökkenési leírást hogyan kell megállapítani, mikor kell elszámolni, milyen módon érvényesíthető az az adózás előtti eredményt korrigáló tételként?
Részlet a válaszából: […] ...változással érintett költség-ráfordítás, illetve árbevétel, bevétel számlával szemben, vagy– az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között elkülönített felszámolási eredményszámlával szemben, vagy– a saját tőkén belül elkülönített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Ügyvezetővel szembeni követelés

Kérdés: A kft.-nek volt ügyvezetőjével (nem tag) szemben van lejárt követelése. A jogviszony időközben megszűnt. Hogyan kell év végén a számvitelben és a társasági adónál eljárni az ilyen jellegű tételeknél?
Részlet a válaszából: […] ...alapján – az ügyvezetővel szembeni követelésre is – az ügyvezető tájékoztatása nélkül – értékvesztést elszámolni az egyéb ráfordításokkal szemben. Az így értékvesztésként elszámolt összeggel azonban a társasági adó alapjának megállapítása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Kiegészítő melléklettel kapcsolatos változások 2016-tól

Kérdés: Olvastam a 2015. évi CI. törvényt, amely az uniós joghoz kapcsolódó változások, új előírások magyar gyakorlatba való átültetéséről szól. Nem igazán értem a módosításokat, különösen az egyszerűsített éves beszámolót készítők kiegészítő melléklete vonatkozásában.
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politikában kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét.Kapcsolódóan kiegészült a számviteli politikára vonatkozó törvényi előírás azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Veszteségfinanszírozás tőkeemeléssel

Kérdés: Társaságunk egyik leányvállalatában a befektetés összege az idei évben 5 millió forintról 50 millió forintra emelkedett. A leányvállalat 2009-től veszteségesen gazdálkodott. 2013-ban társaságunk rendezte a negatív saját tőkét azzal, hogy a leányvállalat finanszírozását biztosító tagi kölcsönt apportálta a jegyzett tőkébe. A végelszámolás várhatóan 2014-ben fejeződik be. Ha 2013-ban a befektetésre 99% értékvesztést számolunk el, kell-e növelni a társasági adó alapját? (A végelszámoló nyilatkozik, hogy a befektetés megtérülése 1% lesz!) Ha nem számolunk el értékvesztést 2013-ban, 2014-ben a végelszámolást követően kivezetjük befektetésünket, akkor már nem kell a társasági adó alapját módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnésekor a befektetés összegét ki kell vezetni, de nem a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként, hanem a rendkívüli ráfordítások terhére a megszűnt leányvállalattól kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékével, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Beruházás tervezési költségeinek kivezetése

Kérdés: A társaság 2008-2009-ben egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amelyet adóköteles bérbeadással akart hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint, mint tervezési és engedélyezési díj, elszámolásra került (az áfát levontuk, visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe). A válság miatt az építkezés a korábbi terveknek megfelelően nem valósult meg. Ismételten előtérbe került a fogászati centrum megvalósítása (ugyanazon a területen, de más tervekkel és egy másik céggel közös beruházásként). Kérdés, hogy a korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat – a fentiekre tekintettel – elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a meg nem valósuló beruházás tervei, engedélyei semmilyen formában nem hasznosíthatók, akkor a feleslegessé vált beruházási ráfordításokat teljes összegükben terven felüli értékcsökkenésként kell az állományból történő kivezetéssel elszámolni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.
1
2
3