Sporteszközök értékcsökkenése a személyi jellegű egyéb kifizetések között

Kérdés:

A 6245. számú kérdésben szereplő társaság sporteszközt vásárolt, amit a munkavállalók ingyenesen használhatnak kikapcsolódás céljából. A válaszban azt írták, hogy a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Ezzel kapcsolatosan merültek fel könyveléssel, bevallással és társaságiadó-kezeléssel kapcsolatos kérdéseink.
1. Amennyiben az értékcsökkenés összege átvezetésre kerül a személyi jellegű egyéb kifizetésre (T 55 – K 57), a tárgyi eszköz mozgástáblában hogyan kerüljön bemutatásra a nettó értékváltozás, tekintettel arra, hogy a főkönyvben nem szerepel kapcsolódó értékcsökkenés?
2. Hogyan kell alkalmazni a Tao-tv. tárgyi eszközökre vonatkozó előírásait a sporteszköz esetében? Az aktiválás után keletkezik-e a Tao-tv. szerinti nyilvántartási érték, és ezzel összefüggésben:
– kell-e az adott eszközre a számviteli törvény szerint értékcsökkenés/Tao-tv. szerinti értékcsökkenés adóalap-módosításokat alkalmazni a 7. § (1) bekezdés d) pontja, 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint?
– kell-e alkalmazni az eszközállományból történő kivezetéskor a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontját, 8. § (1) bekezdés b) pontját?

Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése szerint a saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni ... a törvény előírásai szerint az egyéb ráfordítások között elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények ... közvetlen önköltségen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Telek eladása építési telekként

Kérdés: A feleslegessé vált földterületet – a telekmegosztás és a területen lévő épületek lebontása után – építési telekként a társaság 2018-ban értékesíteni kívánja. Mivel az eladásra kerülő telken lévő ingatlanokat már 2017-ben le kell bontani, növelni szeretnék a 2016. december 31-én kimutatott telek értékét a bontási költségek mellett a lebontott épületek kivezetéskori nettó értékével is. Ezzel eleget tesznek az összemérés és az időbeli elhatárolás számviteli alapelvnek?
Részlet a válaszából: […] ...növelő beszerzési költségként legfeljebb a teleknek építési telekké történő átminősítése érdekében közvetlenül felmerült ráfordítások számolhatók el, az épületek, az egyéb építmények könyv szerinti értéke és a bontási költségek kivételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Értékesítésre váró lakás bérbeadása

Kérdés: A társaság a készletek között tartja nyilván az értékesítésre váró megmaradt két lakást a hozzá tartozó telekhányaddal együtt, valamint a megmaradt gépkocsibeállót. A piaci érték csökkenése miatt már értékvesztést számolt el. 2014. év közepétől, illetve 2015. év elejétől a két lakást bérbe adta, fenntartva az értékesítési szándékot. Az átmeneti hasznosítás miatt át kell-e sorolni a lakásokat az árukból a tárgyi eszközök közé? Ha igen, az átsorolást a jelenlegi könyv szerinti értéken kell végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...– mint tárgyieszköz-értékesítést – a terv szerint elszámolt értékcsökkenési leírással csökkentett bruttó értéken kell az egyéb ráfordítások, a kapott ellenértéket az egyéb bevételek között elszámolni. (Bruttó értéknek a lakások átvezetéskori könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Kis értékű tárgyi eszközök átminősítése

Kérdés: A társaság a számviteli politikában 2011 végéig 30 000 Ft-ban határozta meg a kis értékű tárgyi eszközök maximális értékét. 2011-ben a társaság konszolidálási kör részesévé vált, amelyben a részt vevő társaságok 100 ezer forintban határozták meg a kis értékű tárgyi eszközök határértékét. 2012-től a társaság is ezt követi. A tárgyieszköz-állománynak van azonban olyan része, amely 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű tárgyi eszközöket tartalmaz, évenkénti terv szerinti értékcsökkenési leírással. A tárgyieszköz-állomány 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű részét átminősítheti-e – konszolidációs összehasonlíthatósága érdekében – a 2012-től hatályos számviteli politikai döntésnek megfelelő kis értékűvé, azaz azok nettó értékét az egyéb ráfordítások között elszámolhatja-e?
Részlet a válaszából: […] Alapvetően a válasznál abból kell kiindulni, hogy a társaság jogszerűen járt el akkor, amikor a számviteli politikájában 30 ezer forintban határozta meg a kis értékű tárgyi eszközök határértékét. A számviteli törvény jellemzően nem ad arra lehetőséget, hogy a jogszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Végelszámolás szabályai

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?
Részlet a válaszából: […] ...és a könyv szerinti érték közötti, az eszközök és a kötelezettségekátértékeléséből adódó különbözetet pedig a rendkívüli ráfordítások, illetve arendkívüli bevételek között – még a könyvviteli számlák zárása előtt -elszámolni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Iroda céljára használt lakás eladása, új lakás vétele

Kérdés: A cégnek telephelyként iroda céljára van egy lakás, és azt eladja, vesz helyette a székhely közelében egy másik lakást, szintén telephelyként. Az értékesített lakás eladásából adódó eredmény a társasági adó alapját képezi? Az eladott lakás helyett vásárolt új lakást felfoghatjuk-e úgy, hogy csak csere történt, és a kft. vagyona a két lakás értékkülönbözetével változik?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni (halakóingatlannak minősül, akkor tárgyi adómentes): T311 – K 961, a nyilvántartásszerinti értéket pedig az egyéb ráfordítások között (az értékesítésig elszámoltterv szerinti és terven felüli értékcsökkenést a kivezetés előtt átvezetve: T128...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Bérbe adott, illetve bérbevett állatokkal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Bértartásra átadott állatok esetében, amikor az átadott anyaállatok a bérbeadó tulajdonában maradnak, a szaporulatot a bérbevevő a bérbeadó részére számlázza, mi az elszámolás helyes gyakorlata? Kérem, részletezzék a lehetséges elszámolási módokat! A bérbeadó meghatározott díjat kér a bértartásért. A bértartó számlázhat-e bértartással kapcsolatos költségeket? A bértartás során keletkező szaporulat átadása a bérbeadó részére számlázandó-e?
Részlet a válaszából: […] ...számol el: T161, 466 – K 455, T151 – K 161, 467, majd könyveli az értékesített tenyészállatbekerülési értékét az egyéb ráfordítások között: T 861 – K 151.Ha a bértartásra átvett tenyészállat kényszervágásra kerül,akkor– a bérbevevő könyveli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...összeget nem egyéb bevételként, hanem a pénzügyi műveletek egyébbevételeként kell elszámolni.13.Módosítások az egyéb ráfordítások elszámolásánál [81. § (2) bekezdésének e) pontja] Az Szt. módosított előírása szerint nemcsak aköltségvetéssel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Teljesítési fok alapján arányosítás

Kérdés: Az Szt. 62. §-a szerint az építés-szerelésnél a befejezetlen termelés meghatározható teljesítési fok alapján arányosítással is. Mi egyszerűsített éves beszámolót készítünk. Miként kell értelmezni ezt a kitételt? Hogyan kell az elszámolást kimunkálni? Melyek a könyvelési lépések? Különösen az eredményre való hatás és könyvelés érdekel, egyik évről a másikra való átmenet során.
Részlet a válaszából: […] ...határoztak meg) hozzáigazították a valós helyzethez mind az elvégzendő munkák, mind az azokhoz szükséges anyag-, gép-, munkaerő-ráfordítások és azok bekerülési értéke vonatkozásában.A b) esetben az értékelési (az önköltség-számítási)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Kacsaszülőpár (tenyészállat) amortizációja

Kérdés: A kft. kacsaszülőpár nevelésével, tartásával és erre épülő naposkacsa-keltetéssel foglalkozik. Az első év 7. hónapjában szülőpár naposkacsát vásárolt a kft., amelyet felnevelt. Az első tojástermelési ciklus az első év 12. hónapjától a második év 9. hónapjáig tart. Ezt követi a vedletési időszak a 10. hónaptól a 12. hónapig, majd a második tojástermelési ciklus a harmadik év 1. hónapjától a 8. hónapig, majd kivágják az állományt. A vedletési időszakban a kacsának hozama nincs. Mikor kell az értékcsökkenés elszámolását megkezdeni? Hogyan kell elszámolni a vedletési időszak költségeit? Miként kell könyvelni a megengedett mértékű elhullást?
Részlet a válaszából: […] ...viszont "felújítási" időszak, akkor a vedletési időszakban felmerült költségekkel (tápköltség, gyógyszer, energia, személyi jellegű ráfordítások stb.) növelni kell a tenyésztésbe állításkor megállapított bekerülési értéket.A leírtakból következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
1
2