56 cikk rendezése:
21. cikk / 56 Kiegészítő melléklet az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél
Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?
22. cikk / 56 Feles bérleti szerződés elszámolása
Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
23. cikk / 56 Részesedések értékelése közbenső mérlegben
Kérdés: Év közben osztalékelőleghez készített mérlegben a részesedéseket kell-e értékelni, és el kell-e számolni a leányvállalatban lévő részesedés értékvesztését? Nem mindegy az osztalékelőleg kifizetése szempontjából!
24. cikk / 56 Előleg ellenében gyártott termék
Kérdés: 2010 decemberében 100% előleget kaptunk egy bolgár cégtől címkegyártásra. A terméket legyártottuk, amit a bolgár fél nem vett át, mert időközben az üzlet meghiúsult, amihez felhasználta volna. A bolgár cégnél senkit sem lehet utolérni. Mikor dobhatjuk ki a terméket, ami lassan felhasználhatatlan? Hogyan és mikor vezessük ki a könyvekből az előleget?
25. cikk / 56 Vételi jog alapítása
Kérdés: Két belföldi társaság ingatlanhoz kapcsolódó "vételi jogot alapító szerződést" kötött azzal, hogy a vételi jog alapítójának a vételi jog ellenértékét, kétmillió forintot a vételi jog jogosultja köteles megfizetni, függetlenül attól, hogy él-e a vételi jogával. Kérem álláspontjukat ennek az ügyletnek az adóra (áfa, számlázás), illetve számviteli elszámolására vonatkozóan!
26. cikk / 56 Utazásszervezés, árrésszámítás
Kérdés: Cégünk utazásszervezési szolgáltatást nyújt, árrés szerint adózik. Az árrés számítására lennénk kíváncsiak. Több szaklapban, iránymutatásban eltérő számítási módokat találtunk. Mind pozíciószámonkénti, mind az utankénti árrésszámítás szerint. A két számítási mód szerint ugyanaz a fizetendő áfa jön ki? Ha a bevétel 1000 Ft, az árrés 29%, az árrés összege 290 Ft, ami az áfát is magában foglalja? Külfölditől szerzem be az árrésadózáshoz a szolgáltatást, fordítottan adózik, és nem vonhatom le az áfát, az árrés ennyivel csökken! Jól értelmezzük? A le nem vonható áfát hova kell könyvelni? A külföldi szolgáltatás áfájának le nem vonhatóságában 2011-től csak pontosítás történt? 2010-ben is így volt? Ha a külföldi számla áfáját nem vonjuk le, azzal az árrést csökkentjük, mennyi lesz az áfa?
27. cikk / 56 Végrehajtási előleg
Kérdés: A pakolási tevékenységhez kapcsolódóan probléma a végrehajtási előleg díjának, illetve a fizetési meghagyás díjának a számviteli elszámolása. Jelenleg egyéb követelésként számoljuk el. Amennyiben nem térül meg, ezen a számlán ragad az általunk megfizetett összeg. Helyes ez az elszámolás? Nem lenne célszerűbb a megfizetést költségként, megtérülést pedig egyéb bevételként könyvelni?
28. cikk / 56 Térítés ellenében átvállalt hitel
Kérdés: A zrt. térítés ellenében átvállalja a kft. banki hitelét. (A banknál a hitelátírás hivatalosan megtörtént.) A megállapodás értelmében a kft. egy-két év múlva fogja a kötelezettségét a zrt.-nek megfizetni. Helyesen járunk-e el, ha a kft.-nél a bankkal szembeni kötelezettséget csökkentjük, ugyanakkor a zrt.-vel szembeni kötelezettséget növeljük? Nem kell egyéb bevételként elszámolni?
29. cikk / 56 Eltérés a számviteli törvény előírásaitól
Kérdés: Az általunk könyvvizsgált társaság európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződést írt alá. A támogatási szerződés alapján előleget utaltak ki. A támogatási szerződés melléklete részletesen tartalmazza, hogy milyen költségeket lehet a pályázat terhére elszámolni. A támogatás terhére elszámolható, a tárgyévben (2009-ben) felmerült költségek jelentősek. A társaság eredményét jelentősen torzítják, amennyiben a támogatás nem kerül elszámolásra. A társaság a felmerült költségeit analitikával alátámasztja, hozzá tudja rendelni a támogatási szerződés mellékletét képező kimutatás megfelelő soraihoz. A társaság azonban a mérlegkészítés időpontjáig nem adta le az elszámolását, így nem áll rendelkezésre az elszámolás elfogadásának a visszaigazolása. Így nem tudja az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a támogatást egyéb bevételként elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket ellentételezni. Az Szt. 4. §-a lehetőséget ad a törvény előírásaitól való eltérésre. Az előbbiekben ismertetett körülmények mérlegelése alapján könyvvizsgálói nyilatkozattal lehetséges-e, illetve indokolt-e a számviteli törvény tételes előírásaitól való eltérés?
30. cikk / 56 Engedmény után visszatérítés?
Kérdés: Köthető-e olyan szerződés a vevőkkel, amelyben rögzítjük, vásárlásaik során a bolti árnál kedvezőbb áron vásárolhatnak, amennyiben a tárgyév folyamán elérnek egy – általunk meghatározott – bizonyos értéket? Ha ezt nem teljesítik, a teljes nettó áruforgalom alapján kötelesek lesznek visszatéríteni a megelőlegezett engedményt. Minek minősül ez számviteli és adójogi szempontból?
