Projektelszámolás egyoldalú szerződésfelmondás után

Kérdés: Az építőipari társaság az év végén folyamatban lévő munkák számviteli elszámolására a projektelszámolás szabályait alkalmazza. Tárgyévben az egyik projekt megrendelője egyoldalúan felmondta a szerződést, és keresetet nyújtott be a bíróságon jelentős követelésre vonatkozó igényről, illetve a teljes szerződéses összegre vonatkozó teljesítési biztosítékot – bankgaranciát – lehívta. A megrendelővel kötött szerződés alapján havonta történik elszámolás és számlázás az elvégzett munkáról. A megrendelő a társaság tárgyév januári és februári teljesítését már nem is igazolta. Év végén a teljesítési fok 78% volt, a ténylegesen felmerült költségek és a szerződés teljes becsült költségének aránya alapján meghatározva. A társaság nem ismeri el a szerződés felmondásának a jogalapját, illetve a megrendelő követeléseit is vitatja. A társaság jogi képviselője szerint a megrendelő követelése nem megalapozott, folyamatban van egy viszontkereset kidolgozása is a társaság követeléseiről (elvégzett, de nem igazolt teljesítés, nem megalapozott bankgarancia-lehívás, egyéb felmerült költségek és kár). Ebben az esetben – a megrendelő egyoldalú szerződésfelmondása – a projektelszámolás szabályai alkalmazhatók-e? Ha igen, akkor a felmerült költségek alapján számított teljesítési foknak megfelelő, nyereséggel növelt árbevétel határolandó el, vagy nyereség nélkül, csak a költségeknek megfelelő árbevétel? Ha a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatók, mert a megrendelő felmondta a szerződést, akkor a teljesített, de meg nem térült szolgáltatás költségeit befejezetlen szolgáltatásként készletre kell venni a per lezártáig?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni a nettó árbevételt, és az összemérés elvével összhangban az így meghatározott nettó árbevételnek megfelelő költségeket, ráfordításokat. A projektelszámolás bevezetésével a szabályozó célja az volt, hogy változatlan feltételek és körülmények mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Projektelszámolás csökkent összköltség mellett

Kérdés:

Egy kft. a 2021. év zárása során a befejezetlen munkái értékelésére a projektelszámolás módszerét alkalmazta. A projekt 2021–2023-as üzleti éveket érinti, a zárás során az ügyvezetés nyilatkozott a várható költségekről (380 millió Ft) és a költségek évenkénti megoszlásáról. A szerződés szerint az összes bevétel 535 millió Ft, amely a következő megosztásban kerül kiszámlázásra: 2021-ben 120 millió Ft, 2022-ben 288 millió Ft, 2023-ban 127 millió Ft. Számítási alapunk az volt, hogy az ügyvezetés által megadott adatok alapján a 2021. évben a projekt 14%-a, a 2022. évben a projekt 43%-a (halmozott), 2023-ban 100%-a készül el. A 2022. évi zárási munkák egyeztetései során kiderült, hogy a külső gazdálkodási körülmények változása, valamint a megváltozott beszerzési feltételek miatt (új beszállító) 100 millió Ft-tal kevesebb lesz a projekt összköltsége, ami 2023-ban realizálódik. Mi a teendő ebben az esetben, hogyan módosítsuk a számítást? A változás miatt a 2021. évet is módosítani szükséges? Milyen árfolyamon kell megállapítani a bevételt, ha a szerződésben euróban határozták meg az árat?

Részlet a válaszából: […] ...elvével összhangban az így meghatározott nettó árbevételnek megfelelő (azaz az adott teljesítési fokhoz felmerült) költségeket, ráfordításokat.A szerződés elszámolási egységének ellenértékéből az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Projektelszámolás, ha az alvállalkozó a mérlegkészítés napja után számláz

Kérdés: A megrendelő megbízza társaságunkat egy kisebb ipari létesítmény kivitelezésével 10 millió Ft értékben. Társaságunk a munkát teljes egészében kiszerződi egy alvállalkozónak 7 millió Ft értékben. Társaságunk mind a megrendelővel, mind az alvállalkozóval – a munka gyors lefutására tekintettel – úgy állapodik meg, hogy nincs részszámlázásra lehetőség, a munka befejezését követően egy darab végszámla kiállítására van lehetőség mindkét szerződéses viszonylatban. A létesítmény tárgyév december 20-án elkészült, a megrendelő azt birtokba vette. Társaságunk a Megrendelő felé ezzel a teljesítési dátummal kibocsátotta a 10 millió Ft összegű végszámláját, amelyet a megrendelő január 3-án pénzügyileg rendezett is. Társaságunk az alvállalkozóval január 12-én tudott teljeskörűen elszámolni. A köztük lévő szerződésre és a vonatkozó jogszabályokra tekintettel az alvállalkozó ezzel a teljesítési dátummal állította ki és küldte meg társaságunknak a 7 millió Ft összegű végszámláját, amely számla január 26-án pénzügyileg rendezésre került. Társaságunknál a számviteli politikában rögzítetten január 10-e a mérlegkészítés napja. A számviteli törvény hatályos módosítása alapján a tárgyévi beszámolóban hogyan kell a projekthez mint elszámolási egységhez tartozó bevételeket és ráfordításokat elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt két megjegyzés:Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 11. pontja tartalmazza a szerződés elszámolási egységének fogalmát, mely szerint a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz. A kérdésben leírtak szerint részteljesítés nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Projektelszámolás részteljesítés esetén

Kérdés: A megrendelő megbízza társaságunkat egy kisebb ipari létesítmény kivitelezésével 10 millió Ft értékben. A munka zöldmezős beruházásnak minősül, a szerződés aláírásakor a megrendelő felelősségi körébe tartozóan még nem áll rendelkezésre minden hatósági engedély, ami az építkezés megkezdéséhez szükséges. Társaságunk – ennek ellenére – az organizációs tevékenységet a tárgyévben megkezdte (irodai konténerek, mobil WC-k telepítésre kerültek, a területet bekerítették, az egyéb beszerzési, projektirányítási és tervezési feladatok), amelyek kapcsán társaságunknak a tárgyévben 800 ezer Ft számlázott tényköltsége keletkezett. A szükséges engedélyeket a megrendelő a következő év január 12-én tudta beszerezni, a kivitelezést a földmunkával társaságunk ezt követően tudta elkezdeni. A megrendelő felé az első részszámlát a következő év január 31-i teljesítéssel tudtuk kiállítani. Társaságunknál a számviteli politikában rögzítetten január 10. a mérlegkészítés napja. A számviteli törvény hatályos módosítása alapján a tárgyévi beszámolóban hogyan kell a projekthez mint elszámolási egységhez tartozó bevételeket és ráfordításokat elszámolnunk?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, a mérlegkészítés időpontját jogszabály-ellenesen határozták meg január 10-ében, nem vették figyelembe az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontjában előírtakat, olyan időpontot állapítottak meg, amely időpontig a megbízható és valós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Projektelszámolás, ha két alvállalkozó közül az egyik nem teljesített

Kérdés: A megrendelő megbízza társaságunkat egy kisebb ipari létesítmény kivitelezésével 10 millió Ft értékben. A megrendelői költségvetés és szerződés értelmében az elkészült szerkezetre társaságunk 5 millió forintot, a belsőépítészeti munkákra szintén 5 millió forintot kap. Társaságunk a kivitelezési munkákat két vállalkozónak adta ki, a szerkezetépítési munkákat 6 millió Ft értékben, a belsőépítészeti munkákat 3 millió Ft értékben. Így az építőipari projekt mint elszámolási egység teljes bekerülési értéke 9 millió Ft. Tárgyévben december 20-i teljesítési dátummal elkészült az épület szerkezete, amelyre ezzel a teljesítési dátummal a társaságunk kiállította a megrendelő felé az 5 millió Ft értékű részszámlát, valamint megkapta a szerkezetépítő alvállalkozó 6 millió Ft értékű végszámláját. Az időjárási körülmények miatt a belsőépítészeti munkákat a tárgyévet követő év január 12-én tudták megkezdeni. Társaságunknál a számviteli politikában rögzítetten január 10-e a mérlegkészítés napja. A számviteli törvény hatályos módosítása alapján a tárgyévi beszámolóban hogyan kell a projekthez mint elszámolási egységhez tartozó bevételeket és ráfordításokat elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján vitatható, hogy a számviteli törvény hatályos előírása szerinti szerződéses elszámolási egységről van-e szó, azaz a projektelszámolás alkalmazható-e! A költségvetésben is és a szerződésben is külön-külön szerepelnek a belsőépítészeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Aktivált tenyészállatoknál a készletérték-különbözet elszámolása

Kérdés: Szövetkezetünknél év végén állapítjuk meg a termékek közvetlen önköltségét. Év közben mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetünk. Év végén kerül sor az előhasi üszők készletérték-különbözetének felosztására, amikor is az év közben alkalmazott elszámolási egységárat élőtömeg-önköltségre módosítjuk. Hogyan kell elszámolni az átminősített állományra jutó készletérték-különbözetet, ha annak összege jelentős, illetve ha nem jelentős összegű?
Részlet a válaszából: […] ...visszamenőlegesen).Amennyiben a különbözetet a szövetkezet nem minősíti jelentősnek, akkor azt előjelétől függően az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell elszámolni (T 581 – K 241, T 261 – K 582, T 8696 – K 261 vagy T 241 – K 581,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Forgalmiköltség-eljárás – költségek átvezetése a 8. számlaosztályba

Kérdés: Forgalmiköltség-eljárással készülő eredménykimutatásnál mely számlákra kell átvezetni az 5. számlaosztályból a költségeket, illetve a saját termelésű készletek állományváltozását, és milyen időközönként kell ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...költségek, ráfordítások elszámolásával a Számviteli Levelek 1. számában a 17. kérdésre adott válaszban már foglalkoztunk. Más kérdésekre (például: 8. szám 144. kérdés) válaszolva szóltunk az 5. számlaosztályban való könyvelésről, az eladott áruk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.