Irodakialakítás extra munkái

Kérdés: Társaságunk hosszú távú irodabérleti szerződést kötött (5 év, optimálisan hosszabbítható) egy irodaházzal. Az irodáink kialakításával kapcsolatos extra munkálatok költségét a bérbeadó továbbszámlázná felénk közvetített szolgáltatásként. Ezen extra munkálatok során beépített gépek, berendezések, felszerelések stb. tulajdonjoga nem szállna át a bérbevevőre, marad a bérbeadó tulajdonában. Az átszámlázott összeget a bérlő társaság kimutathatja-e a könyveiben bérelt ingatlanon végzett beruházásként, és a számviteli politikában rögzített 6%-os leírási kulcs alkalmazható-e erre a tételre, függetlenül attól, hogy a bérleti szerződés időtartama csak 5 év? Amennyiben a bérelt ingatlanon végzett beruházásként nem értelmezhető a fenti tranzakció a bérlőnél, akkor milyen egyéb módon számolhatja el azt a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...(nem felel meg a beruházás fogalmának), azt a bérlő társaság a bérbeadótól átvállalt tartozásként könyvelheti az egyéb ráfordítások között, az nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak, és így annak összegével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Bérleti díj mint eszközérték – hipa

Kérdés: Egy cég irodaépületet bérel a tulajdonosától, majd azt további albérletbe adja a bérleményt ténylegesen használók számára. Az őt terhelő bérleti díjat közvetített szolgáltatások értékeként ráfordításként számolja el. A helyi adótörvénynek az eszközérték-arányos adóalap-megosztásra vonatkozó szabályai szerint a költségként elszámolható bérleti díj tartozik az eszközérték fogalmába. Mivel jelen esetben a fizetett bérleti díj nem költség, hogyan kell számítani az eszközértékét?
Részlet a válaszából: […] ...esetekben – ha a bérlet megfelel a közvetített szolgáltatások fogalmának – az következik, hogy az adózót terhelő bérleti díjat a ráfordítások között kell elszámolni. Ebből következően az eszközérték megállapítása során figyelembe kell venni azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Közvetített szolgáltatás – iparűzési adó

Kérdés: Egy társaság a tulajdonában álló ingatlant több bérlőnek bérbe adja. A bérleti díj mellett a bérlők üzemeltetési díjat is fizetnek, a bérelt ingatlan négyzetméterének arányában. A szerződés szerint az üzemeltetési díj az alábbi tételeket foglalja magában:
- az ingatlan vagyonbiztosítása, építményadó;
- központi épületgépészeti berendezések, fővezetékek karbantartása, javítása (vízszolgáltatás, gáz, fűtés, csatorna, elektromos szolgáltatás);
- épületek szerkezeti elemeinek karbantartása, javítása;
- közös területek takarítása, rovarirtás;
- nonstop őrzés és védelem;
- tűzvédelmi rendszerek karbantartása, javítása;
- az üzemeltetési tevékenység felügyelete.
A bérbeadó a működés során az összes fenti szolgáltatást külső szolgáltatótól veszi igénybe, erre nincs utalás a szerződésben. A szerződés szerint a bérbeadó havonta fix összegű üzemeltetésidíj-előlegre jogosult. A számla havonta üzemeltetésidíj-részszámlaként kerül kiállításra. Az üzemeltetésiköltség-előleg összegével negyedévenként számol el a bérbeadó, ekkor kiállítja a negyedéves tényadatok alapján a különbözetről a számlát. A fentiekben felsorolt tételek közül az iparűzési adó elszámolásakor mely költségek vehetők figyelembe közvetített szolgáltatásként? A közvetített szolgáltatásként elismert és nem elismert egyéb költségek továbbszámlázásakor milyen formai követelmények merülhetnek fel a számla kiállításakor? A fenti költségek figyelembe vehetők-e közvetített szolgáltatásként, ha azok a kimenő számlán egy összegben üzemeltetési díjként szerepelnek, azon feltüntetésre kerül, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz, és a mellékletben kerülnek részletezésre az érintett tételek?
Részlet a válaszából: […] ...lehetne közvetíteni.Továbbá a kérdésben említett üzemeltetési díjba tartozó egyes elemek (vásárolt szolgáltatások költsége, egyéb ráfordítások) közös jellemzője, hogy azok az épület üzemeltetése során, az épület bérbeadása nélkül is felmerülnek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Eladásra épített épületekhez kapcsolódó terhek elszámolása

Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...készletek között elkülönítetten – épületenként – kell állományba venni.A fentiek alapján a felmerült költségek, ráfordítások fő rendező elve az épületenkénti kimutatás, összesítés.Értékesítéskor:A lakások, üzletek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Önkormányzati bérlemények kezelése

Kérdés: Az önkormányzati tulajdonban álló kft. szerződést kötött az önkormányzattal az önkormányzati tulajdonú helyiségek, bérlemények kezelésére. A kft. saját költségként számolja el a bérlemények üzemeltetési költségeit. A kft. ingatlan-bérbeadásból származó bevételeit és kiadásait kezeli. A kft. állítja ki a bevételről a számlákat, a költségszámlák is a nevére érkeznek. A kezelésért 10 százalék jutalékot kap a kft. Helyes-e a könyvelés, ha a kft. a bevételeket a 91. számlára, a költségeket a 815. számlára könyveli? Esetleg a fenti gazdasági eseményeket csak a 4. számlaosztályban kellene nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...között ez a különbözet az önkormányzatot illeti meg, amelyet a kft.-nek az önkormányzathoz kell átutalnia, amelyet az egyéb ráfordítások között kell a kft.-nél elszámolni. A kft.-nek külön kell az áfa felszámításával számláznia az önkormányzat felé a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Közvetített szolgáltatás négyzetméter-arányosan

Kérdés: Társaságunk egy bevásárlóközpontot működtet, s a bérleti szerződés a bérleti díj mellett különféle (üzemeltetési) költségek megfizetésére is kötelezi a bérlőt. A bérlőre terhelt költségek két csoportba oszthatók. Az első csoportot a bérlő tényleges fogyasztása alapján átterhelt közüzemi díjak (villamos energia, földgáz, víz, szennyvízszolgáltatás) alkotják, a második csoportba a bevásárlóközpont fenntartásával kapcsolatos üzemeltetési költségek négyzetméter-arányosan történő továbbhárításából eredő díjrészek sorolhatók. Ez utóbbi csoport két további alkategóriára bontható: az épület közös használatú helyiségeinek üzemeltetetésével (takarítással, karbantartással, őrzéssel összefüggő), illetve a menedzsmentfeladatok (ügyintézés, számlázás, egyéb adminisztrációs feladatok) ellátásával kapcsolatos költségekre. A közüzemi költségeket a számla melléklete tételesen lebontva tartalmazza, az üzemeltetési költségeket egy összegben számlázzuk ki, de visszakövethető, hogy az egyes költségeket miképp kalkuláltuk. A helyi iparűzési adó szempontjából a közvetített szolgáltatások értékének definíciójával összhangban alkalmazható-e a négyzetméter-arányos díjszabás az üzemeltetési költségek felosztásához?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás, melyet az adózó a megrendelője felé nyújt. A bevásárlóközpont üzemeltetéséhez szükséges személyi jellegű ráfordítások, irodai és ügyintézési költségek tipikusan azok a költségek, melyek a bérbeadó működéséhez szükségesek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Bérelt ingatlanban végezzük a tevékenységünket. A továbbszámlázott közüzemi költségeket az anyagköltségek között kell kimutatni? Vagy a bérleti díjjal együtt szolgáltatásként kell könyvelni? A továbbszámlázott építményadó könyveléséről is kérünk tájékoztatást.
Részlet a válaszából: […] ...a bérleti díjat meg kell növelni. Ettőleltérő átvállalás kötelezettség átvállalásként kezelendő, amelynek összegét arendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, annak összegével a társaságiadó alapja megállapításakor az adózás előtti eredményt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] ...kell megállapítania a fizetendő szja-t, és errőligazolást adni a társasháznak. Az igazolás alapján a társasház a levont szja-taz egyéb ráfordítások között számolja el.Ha nem adóalanynak értékesítik az udvarrészt, akkor – azadott esetben – a társasháznak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Tévesen kiállított számla következményei

Kérdés: A magyar kft. megrendelt egy összetett beruházást (amely alapozásból, felszíni műszaki berendezést befogadó alapépítményből, kiszolgáló műszaki berendezésből áll) a holland cégtől, mintegy 50 millió forintos összegben. Mivel a holland cég a szerződés szerinti időben nem kezdte el a beruházást megvalósítani, az alapozási, az alépítményi munkákat a magyar kft. más magyar vállalkozókkal végeztette el, az általuk számlázott ellenértéket beruházásként számolta el. Ezt követően a holland cég a műszaki berendezést leszállította, azt fel is szerelték. Bár a holland cég nem a teljes beruházást valósította meg, mégis az eredeti összeget számlázták, amit a magyar kft. megkifogásolt. A holland cég javaslatára a magyar kft. – áfa felszámítása nélkül – a holland cég felé kiszámlázta a magyar vállalkozók által elvégzett alapozási, alépítményi munkák értékét, és azt elszámolta árbevételként, de nem csökkentette annak összegével a beruházás ráfordításait, holott a holland cég által számlázott – bár megkifogásolt – összeggel is növelte a beruházás bekerülési értékét. Így mintegy 20 millió forinttal nagyobb összegű eredményt mutatott ki. Később – külső szakember javaslatára – a holland cég helyesbítette a számláját, a magyar kft. pedig sztornírozta saját számláját. A helyesbítést megelőzően az APEH áfaellenőrzést tartott, és szerinte a holland cég felé az ingatlanhoz kötődő szolgáltatást áfásan kellett volna számlázni. Az APEH-revizor nem a számlázás helytelen voltát kifogásolta, véleménye szerint a számla kiállítása tanúsítja, hogy a gazdasági esemény megtörtént. A revizor szerint az adózó a bruttó elszámolás alapelvét is megsérti, ha csökkenti az elszámolt beruházási ráfordítást. Mi a számviteli és adózási szempontból is helyes álláspont?
Részlet a válaszából: […] ...végzett, illetve nemvégeztetett. Az adott esetben értelmetlen a bruttó elszámolás elvérehivatkozni, mivel nem a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve akövetelések és a kötelezettségek egymással szembeni elszámolásáról van szó. Ígyaz adózó a valódiság,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Családiház-építés eladásra

Kérdés: Ingatlanberuházással foglalkozó társaság telket vásárol, amire családi házakat épít. A kivitelezést alvállalkozók végzik, akikkel vállalkozási szerződést köt. Az elkészült ingatlanokat használatbavételi engedéllyel értékesíti a vevőknek, akikkel adásvételi szerződést köt. Az alvállalkozók teljesítése jelen esetben közvetített szolgáltatásnak minősül-e, s így levonható-e az iparűzésiadó-alapból? Ha nem, akkor hogyan kezelendő? Kérem, hogy közöljék a törvényi hivatkozást is!
Részlet a válaszából: […] ...teljesítményként elszámolni,azt mint igénybe vett szolgáltatások költségeit kell elsődlegesen az 5.számlaosztályban az anyagjellegű ráfordítások között elszámolni.Mivel a vállalkozási szerződés alapján igénybe vettszolgáltatások a családi házak felépítését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.
1
2