Osztalék a kata hatálya alatt

Kérdés: A bt. 2013. évre bejelentkezett a kata hatálya alá. A bt.-ben a beltag 25%, egyik kültag 50%, másik kültag 25% tulajdoni hányaddal rendelkezik. A bt.-ben a beltag nem főállású kisadózó, az 50%-ban tulajdonos kültag heti 8 órás munkaviszonyban fog közreműködni, a 25%-ban tulajdonos nem fog közreműködni. Hogyan lehet 2013-ban a kata hatálya alatt az osztalékot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi eszközeinek amortizációját, az egyéb költségeket). Amennyiben a bevétel összege meghaladja a tételesen kimutatott költségek, ráfordítások összegét, a különbözet nyereség, amely összeg "osztalék" címén kifizethető, azt sem személyi jövedelem­adó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

"Bemutató" termék gyártása

Kérdés: Magyar társaság saját rezsis beruházás keretében gyárt kis darabszámban "bemutató" termékeket, amelyeket leendő partnereknek ad ingyenesen marketing céljából. A beruházás összértéke után milyen adókötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...forintot, akkor az áfát – mint a térítés nélkül átadott termék fizetendő áfáját – be kell vallani, és meg kell fizetni az egyéb ráfordításokkal szemben.Ha a leendő partner gazdálkodó szervezet, közölni kell vele a térítés nélkül átadott termék áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Parkoló-, helyi utazási bérlet vendégeknek

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú személygépkocsijaihoz éves autópálya- és parkolóbérletet vett. Vásárolt még rendszám nélküli parkolóbérletet, valamint arckép és név nélküli helyi utazási bérletet is a várható vendégek részére, illetve egyéb, a céggel kapcsolatos utazás céljából. Az utóbbiak járulékkötelesek?
Részlet a válaszából: […] ...és azokat avállalkozási tevékenységéhez használja. Ezen személygépkocsik üzemeltetésévelkapcsolatosan felmerült költségek, ráfordítások (ideértve a társaság nevéreszóló számla alapján az igénybe vett szolgáltatások között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a társaság a befizetett összeget a biztosítás visszavásárlásakor nem kapja vissza, a különbözetet a személyi jellegű egyéb ráfordítások között indokolt elszámolni, és mivel nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségről van szó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Bérelt és felújított ingatlan bérletének felmondása

Kérdés: A kft. magánszemélytől bérelt ingatlant. A bérbeadó a határozatlan időre szóló bérleti szerződést felmondta. A bérlő az ingatlanon felújítási és beruházási munkákat végzett el, amelyeket mint bérbe vett ingatlanon végzett beruházást mutatott ki. Az áfát visszaigényelte, 6 százalékos amortizációt számolt el, maradványértékkel nem számolt. Hogyan számolhatja el a társaság a szerződés megszűnése után a beruházás nettó értékét?
Részlet a válaszából: […] ...megvásárolja [közvetlen értékesítés, a könyv szerinti értéket az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell elszámolni], illetve ha a bérbeadó nem tart rá igényt, és kéri az eredeti állapot visszaállítását,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.