Kiválás során a vagyon változása

Kérdés:

"A" társaságban lévő termelőeszközöket (gépek, ingatlanok, járművek) a magánszemély tulajdonosok kiválás útján kiviszik egy már működő, szintén általuk tulajdonolt "B" társaságba. Jelenleg "A" társaság bérleti szerződés keretében adja bérbe "B" társaságnak az eszközöket. A cél, hogy az eszközök a termelést végző "B" társaságba kerüljenek, majd ezek után kívánják a magánszemélyek értékesíteni "B" társaságban lévő üzletrészüket harmadik fél számára. Az átalakulás során nem élnek a piaci értékelés lehetőségével, az eszközök könyv szerinti értéken kerülnek átadásra.
1. A kiválás során a felek szabadon állapodhatnak-e meg a kivitt eszközök, a saját tőke, kötelezettség elemek összegéről, arányáról? Vagyis 1000 egység eszközhöz kivisznek 100 egység kötelezettséget (az eszközökhöz közvetlenül hozzárendelhető), és a különbözetként maradt 900 egységet viszik ki az eredménytartalékból? Esetleg a kivitt eszközök eszközökön belüli arányát köteles alkalmazni a kötelezettség és a saját tőke esetében is?
2. Kiválás során kell-e jelezni a jegyzett tőke csökkenését az "A" kft.-nél, mint részesedés kivonását, amely a rendezés oszlopban az eredménytartalékból vissza lesz pótolva? Vagyis ez esetben a 900 egység eredménytartalék helyett 30 egység jegyzett tőke és 870 egység eredménytartalék-csökkenés kerülne a különbözetek oszlopba, majd a rendezés során a jegyzett tőke nőne 30 egységgel az eredménytartalék terhére, így végül a folyamatosan tovább működő "A" kft.-ben az eredeti jegyzett tőke nem változna meg, és az eredménytartalék 870-nel csökkenne. Ez a megoldás más eredményre vezetne, mint az 1. ponti levezetés.
3. Az átalakulás során a gépjárműveket kivéve kell-e illetéket fizetni?
4. A magánszemély üzletrész-értékesítésének azon része, amelyet az átalakulás során szereztek, hogyan számítódik a beszerzési ár és a helyes árfolyamnyereség megállapítása érdekében?

Részlet a válaszából: […] ...hányada és jegyzett tőkéje is. Az eredménytartalék pedig csak arányosan.A tulajdonosoknak a kiválással létrejött társaságban szerzett részesedésének bekerülési értéke a kiválással létrejött társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőkének a tulajdoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 9.

Vásárolt részvények árfolyam-emelkedése, -csökkenése

Kérdés: A társaság tőzsdén jegyzett részvényeket vásárolt, amelyek közül egyes részvények árfolyama az elmúlt fél évben 30 százalékkal emelkedett, más részvények (például az OTP-részvények) árfolyama pedig jelentős mértékben csökkent. Hogyan érinti ez a számviteli, illetve a társaságiadó-elszámolást?
Részlet a válaszából: […] ...adódó különbözet tartósnak mutatkozik-e, és jelentős összegűnek minősül-e.Az Szt. 54. §-ának (1) bekezdése szerint a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél (részvényeknél) – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

USD-ért vásárolt részesedés nyilvántartása

Kérdés: Az adott belföldi társaság forintban vezeti a könyvelését. Ez a társaság 2021-ben egy külföldi társaságban fennálló részesedést vásárolt 600.000 USD-ért (a bekerülési érték devizában az anyavállalatnál), és így annak 100%-os anyavállalatává vált. Amegvásárolt részesedés névértéke, euróban meghatározott jegyzett tőkéje 10.000 euró. Az Szt. szerint a külföldi pénzértéken kifejezett részesedések értékét a mérlegfordulónapi választott árfolyamon számított forintértékre kell átértékelni az üzleti év végén. Emellett egy részesedés devizás tételnek történő minősítését az határozza meg, hogy a részesedés névértéke milyen pénznemben van meghatározva. Hogyan kell meghatározni a részesedés év végi forintértékét az adott körülmények ismeretében? 10.000 eurót kell átszámítani a fordulónapi árfolyammal, és egy nagy összegű árfolyamveszteséget elszámolni? Amennyiben igen, ez nem sérti a megbízható és valós kép követelményét a 2021. évi beszámoló tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...igaza van a kérdezőnek, hogy a részesedést akkor lehet devizás tételnek tekinteni, ha a külföldi társaságban fennálló részesedést kibocsátó társaság jegyzett tőkéje, ebből következően a részesedés névértéke devizában (az adott esetben euróban) meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Részesedésvásárlás előtti eszközértékelés költségei

Kérdés: Társaságunk 100%-os tulajdoni részesedést vásárol egy másik társaságban. A vételárra 10% foglalót fizetünk. A megvásárolni kívánt társaság eszközeit külső szakértővel felértékeltettük. Az eszközök felértékelésének költsége – amely időben jelentősen megelőzte a vételi szerződést – beleszámít-e a részesedés értékébe? Az adott foglaló melyik számlacsoportban kerül a mérlegbe (17. vagy 35.)?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az eszköz bekerülési (beszerzési) értékébe beletartozik az adott eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek összege is. A részesedésvásárlás esetében a részesedés értékének (vételárának) meghatározásakor megfelelő támpont lehet az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.

IFRS szerint könyvelő társult vállalkozás konszolidációja

Kérdés: Van egy társaság, amit a számviteli szabályok szerint könyvelünk. Ebbe kellene konszolidálni egy nyrt.-t társult vállalkozásként, amit IFRS szerint könyvelnek. Hogyan lehet a 2-féle számviteli módszer szerint könyvelt társaságot konszolidálni?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény 130. §-a (1)-(3) bekezdéseinek az előírása szerint a társult vállalkozásban lévő részesedés a nem teljes körű bevonáskor a következő módszerek szerint mutatható ki [a választott módszert az összevont (konszolidált) kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Társult vállalkozásban lévő részesedés piaci értékelése

Kérdés: "A" vállalat részesedést vásárol "B" vállalkozásban 51%-ban. "A" vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett a magyar szabályok szerint (IFRS-alkalmazásra nem kötelezett). 20×1 évben teljeskörűen bevonásra kerül. 20×2 év folyamán részesedése 40%-ra csökken, "B" társaságot társult vállalkozássá minősítik át. Az év végi konszolidáció során "A" vállalat a konszolidált beszámolójában a társult vállalkozásra független piaci értékbecslés alapján "B" vállalat részesedésének felértékelése mellett dönt. Az Szt. 130. § (1) értelmében a társult vállalkozás nem teljes körű bevonása az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalat mérlegében kimutatott könyv szerinti értékkel, vagy a törvényben meghatározott időpontban érvényes saját tőkéből a konszolidálásba bevont vállalkozás tulajdoni hányadára jutó értékkel lehetséges. De van egy olyan kitétel, hogy ez az összeg nem lehet magasabb, mint a konszolidálásba bevont vállalkozás könyveiben szereplő részesedés beszerzési értéke. A fenti (vagy más) paragrafus tiltja-e az equity módszerrel konszolidált társaságokra értékhelyesbítés kimutatását, felértékelését? Helyesen járt-e el "A" vállalat azzal, hogy a konszolidált beszámolójában a "B" vállalatban lévő 40%-os részesedés könyv szerinti értéke és értékbecslésben megállapított piaci értéke közti pozitív különbözetet a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (illetve értékelési tartalék) soron mutatta ki?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli törvény által megnevezett befektetett pénzügyi eszközökre lehet alkalmazni. Ezért, ha a kérdésben szereplő részesedés a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel, akkor alkalmazni lehet rá ezt az értékelési eljárást. Azt azonban meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Veszteség miatti tőkeleszállítás könyvelése

Kérdés: A Számviteli Levelek egy korábbi számában azt írják: A veszteség miatti tőkeleszállítás közvetlenül nem érinti a tagok befektetésének értékét. A mérlegfordulónapi értékelés során azonban előfordulhat, hogy a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél az Szt. 54. §-a szerinti értékvesztést kell elszámolni. Ez az állásfoglalás az Szt. jelenleg hatályos előírásai szerint is érvényes? Ha igen, mi indokolja a tőkekivonással történő tőkeleszállítástól való megkülönböztetést? Véleményem szerint a veszteség miatti tőkeleszállításnál is célszerű lenne a részesedések értékét véglegesen és nem értékvesztéssel csökkenteni, mivel a részesedés szerinti vállalkozás jegyzett tőkéje ebben az esetben is véglegesen csökken. Mivel a leszállítás veszteségrendezésre történik, itt nem lenne kapott ellenérték, és a teljes összeg a pénzügyi műveletek veszteségeként jelenne meg.
Részlet a válaszából: […] ...2, 466 – K 454, 455). Hasonló a követelmény a tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításakor is, amikor a tulajdonos könyveli a részesedés csökkenését: T 8716 – K 171-172, a tulajdonolt társaság pedig előírja kötelezettségként a jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Üzletrészvásárlás

Kérdés: Cégünk üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. A vételár és az üzletrész értéke közötti különbözet adóalapot képez? A különbözet üzleti vagy cégértékként kimutatható? Cégünknél a különbözet árfolyamnyereségként került elszámolásra.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 2015. július 4-től hatályos 49. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő, tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért, az üzletrészért, az egyéb társasági részesedésért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...tartozik. A megkülönböztetés a következők szerint történik:– ha a térítés nélkül átvett eszköz nem minősül értékpapírnak vagy részesedésnek (azaz immateriális jószág, tárgyi eszköz, beruházás, készlet, rövid lejáratú követelés), akkor a piaci értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Likviditási Alap értékpapírjainak értékelése

Kérdés: Egy bank Garantált Likviditási Alap értékpapírjait vásároltuk meg év közben, amelyeket a beszerzéskor a megvásárolt árfolyamon nyilvántartásba vettünk. Negyedévente, így év végén is árfolyam-értesítőt kapunk, amelyben az aktuális árfolyamon szerepel az értékpapír értéke, egyre magasabb összegben. Év végén hogyan kell értékelni? A beszerzési ár és az aktuális érték közötti különbözetet kell-e könyvelni, és hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...közöttkell kimutatni, illetve– a határozatlan futamidejű befektetési alap általkibocsátott befektetési jegyet, amelyet a tulajdoni részesedést jelentőbefektetések között kell szerepeltetni.Amennyiben a kérdés szerinti értékpapír az utóbbibefektetési jegyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.
1
2