MRP-nek átadott vagyon a létrehozónál

Kérdés: A zrt. létrehozott egy MRP-szervezetet. Az alapítás dátuma: 2018. 10. 29. Ez a határozat 2019. 02. 06-án érkezett meg a zrt.-hez. Az MRP alapszabálya szerint a nem vagyoni hozzájárulást (részvényt) a bejegyzéstől számított 8 napon belül át kell adni. Az MRP-nek – technikai okok miatt – a mai napig nincs adószáma, így értékpapírszámlával sem rendelkezik, amelyre a nem vagyoni hozzájárulást átadhattuk volna. A zrt. könyveiben a 2018-as évben szükséges-e kötelezettségként szerepeltetni a nem vagyoni hozzájárulást? Ha igen, milyen összeggel? Vagy elegendő a 2019-es évben szerepeltetni a vagyoni hozzájárulás értékét?
Részlet a válaszából: […] ...az MRP-szervezet alapítói vagyonába juttatja a zrt., amelyet a zrt.-nél a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni részesedésként, természetesen csak az átadás után.A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást (részvényt) is csak az átadást követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

MRP-nek átadott vagyon

Kérdés:

A zrt. az MRP Alapszabálya szerint 100.000 Ft pénzbeli alapítói vagyoni hozzájárulást köteles fizetni az MRP részére, illetve köteles még átadni 5000 db 1000 Ft/db névértékű törzsrészvényt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Hogyan kell könyvelni? A zrt. részesedést szerez-e az MRP-ben, és ha igen, milyen értékben?

Részlet a válaszából: […] ...napjára megállapítható piaci értékével.Az alapító kizárólag pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával szerezhet tagi részesedést az MRP-szervezetben. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás ellenében kibocsátott tagi részesedés névértéke megegyezik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

MRP-n keresztül szerzett részvény értékesítése

Kérdés: 1994-1999 között saját erős befizetéssel és egzisztenciahitelből történő befizetéssel 700 E Ft névértékű részvényhez jutottam vállalatomnál működő MRP-n keresztül. A saját erős befizetés összege összesen 100 E Ft volt. Különböző kedvezményként kaptam összesen 600 E Ft-ot, így állt össze a 700 E Ft névérték. Az rt. 2007-ben visszavásárolta részvényeimet 700 E Ft-ért, tehát névértéken. Mi az adóköteles jövedelem? Ha adóznom kell a 600 E Ft után, akkor a 25% szja-t a kifizetőnek kellett volna levonnia? Egészségügyi hozzájárulást kell-e fizetni? A kifizetőnek kellett volna levonnia?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a munkavállaló részére nyújtott kedvezmény: a kedvezményösszegét a munkavállaló, vagy – ha a munkavállaló által megszerzett részesedésa hagyaték tárgyát képezte – örököse az értékpapír megszerzésére fordítottérték részeként veszi figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

A választás korlátai: egyéni vállalkozó (eva)

Kérdés: Bt. választhatja-e az evát, ha a kültag egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben 10 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedéssel rendelkezik, és ezen társaság választja az e törvény szerinti adóalanyiságot.A bt. akkor lehet az adóévben adóalany: ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Értékpapír fogalmának értelmezése (eva)

Kérdés: Társas vállalkozásoknak nem lehet részesedésük más társaságokban, kivéve értékpapírok. Mit jelent ez? Csak tőzsdén jegyzett részvények, vagy más rt.-k részvényeire is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...az adózó tulajdonában lévő saját üzletrész, más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az a Tkp-tv. szerint nyilvánosan forgalomba hozott, tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapír).Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Veszteség rendezése tőketartalékból

Kérdés: A kft. osztalékot szeretne fizetni, de évek óta veszteséges, így az eredménytartaléka is negatív előjelű. Jelentős összegű – a halmozott veszteséget meghaladó – tőketartaléka terhére rendezheti-e a mínusz eredménytartalék számlát? Az E-hitellel kapcsolatos kezességvállalás mennyiben lehet itt zavaró tényező?
Részlet a válaszából: […] ...– fizetni, ha eredményesen gazdálkodik, és így az adózott eredménye az új Szt. 39. §-ának (3) bekezdése szerint osztalékként, részesedésként kifizethető.Az eredményes gazdálkodásnál zavaró tényező lehet az E-hitellel kapcsolatos kezességvállalás. Az új Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.