Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...összegét (ez változott);– a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.(Részvénytársaság esetében is hasonlóan fogalmaz a Ptk. 263. §-a.)A módosult előírások mellett is fizethető 2016-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszából: […] ...adott esetben azt, hogy tőkekivonás). A Gt. 268. §-ának (3) bekezdése alapján az alaptőketőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető összegmegállapítása során számításba kell venni – az alaptőke csökkenése arányában -az alaptőkén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor

Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...A Tao-tv. 27. §-a (11) bekezdésének d) pontja szerint az osztalékadó szempontjából osztalék jogutód nélküli megszűnéskor a tag (részvényes, alapító, üzletrész-tulajdonos) részére járó eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének az a része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...eszközét nem képező eszközöket visz be a kft.-be (például ingatlant, értékpapírt, járművet), és ezzel jövedelme keletkezik. Például részvényt apportál, magasabb értéken annál, mint amin beszerezte, ekkor árfolyamnyeresége keletkezik, amelyet szintén az 53-as...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.