Ingatlannal rendelkező kft. üzletrészének értékesítése

Kérdés: Adott egy kft., amelynek magánszemély tagja az üzletrészét független félnek névértéken (névérték = jegyzett tőke = 3 millió Ft) értékesíti. A szerzési érték a névérték volt. A kft. azonban szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződéses eladási ár. Az üzletrész-adásvételi szerződés megkötésének pillanatában (2016) a társaság utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évének (2015) mérlegében az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke kisebb, mint 50%. Mivel azonban az üzletrész maradéktalan kiegyenlítésének időpontjában kerülne sor a cég átadására az új tulajdonosnak (ez 2017-ben történne meg), ezen időpontban készülő (közbenső) mérleg alapján, az eszközök könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke már több lenne, mint 75%. Ennek értelmében a mérlegben eszközoldalon csak belföldi ingatlanok (a mérlegegyezőségnek megfelelően, azzal azonos értékben), forrásoldalon pedig csak sajáttőke-elemek szerepelnének. A fenti vázolt folyamatokhoz kapcsolódó kérdéseim:
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
Részlet a válaszából: […] ...Itv. 18. §-ának (1) bekezdése h) pontja értelmében a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Árfolyam-különbözet adózása

Kérdés: Részvényeink 10 000 Ft/db névértékben kerültek meghatározásra. 2001. évben több részvényestől visszavásároltuk a részvényeket 20% értékben, amit a részvényesek ugyanezen értékben meg is vásárolhattak. A 2016. évben az egyik részvényesünk (aki 2001-ben vásárolta meg a részvényét a névérték 20%-áért) felajánlotta részvényét társaságunknak megvételre, amelyet 100% névértékben visszavásároltunk. Van-e adófizetési kötelezettség? És ha van, akkor a visszavásárláskor kell levonnia és befizetnie társaságunknak, vagy csupán tájékoztatni kell az eladót az árfolyam-különbözetről?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.A leírtak alapján tehát a kifizetőnek a visszavásárolt részvény árfolyamnyereségéből a visszavásárlási érték kifizetése előtt nemcsak az azt terhelő személyi jövedelemadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt a társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés:

A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőke 141 millió forint. A tulajdoni arány 35-35-10-20 százalék volt. A 20 százalékos (600 ezer forint névértékű) tulajdonarányt (üzletrészt) a társaság 25 millió forintért visszavásárolta, majd egy éven belül 5-5-10 százalék arányban a tulajdonosok között szétosztotta, és ezt a cégbíróságon bejegyeztette. Ezen tőkejuttatás a magánszemélyek szempontjából adó- és járulékmentes? Az ügyleten keletkezett 24,4 millió forint veszteség a Tao-tv. szerint elismert ráfordítás? Mi a helyes számviteli elszámolás?

Részlet a válaszából: […] ...által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt a társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Osztalék adózása

Kérdés: 2004-től a kifizetett osztalék adóját terheli-e még a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás? Ha az osztalékot tőkeemelésre fordítjuk, az osztalékadó mértéke valóban 20 százalék (más nem terheli)?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély által értékpapírformájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt (kivévea bemutatóra szóló részvényt) társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként,üzletrész-tulajdonosaként a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Beltag tőkeemelésének adója

Kérdés: Egy bt. 20 E Ft törzstőkével rendelkezik, s kft.-vé szeretne alakulni. Van kb. 8 M Ft eredménytartaléka. A kft.-hez szükséges 3 M Ft törzstőkét az eredménytartalékból kívánja feltölteni. A bt.-nek egy beltagja és egy kültagja van. A beltag az ügyvezető. Mennyi osztalékadót kell fizetnie a beltagnak? Az Szja-tv. 66. §-a szerint 20 százalékot vagy többet?
Részlet a válaszából: […] ...új szabályok alapján a vállalkozás jegyzett tőkéjének saját tőkéből történő felemelése révén a társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként vagy dolgozói részvényként, illetőleg dolgozói üzletrészként szerzett jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Értékpapír-elidegenítés

Kérdés: Az rt. 1999-ben részleges átalakulással jött létre. Az rt.-ben beindult a részvényértékesítés. Hogyan számolja el a magánszemély a részvényértékesítésből származó szja-t? Ha lehet, példa bemutatásával válaszoljanak! Van-e az rt.-nek jelentéstételi kötelezettsége a részvényértékesítéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés nem egészen egyértelmű, nem derül ki pontosan, hogy ki értékesíti a részvényt. Tekintettel arra azonban, hogy szja-kötelezettségre vonatkozik a kérdés, feltehetően a magánszemélyek adják el a részvényt az rt.-nek, más magánszemélynek, más nem magánszemélynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.