Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény 39. §-a a közbenső mérleg készítését kötelezően előírja:– az osztalékelőleg-fizetés;– a saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszavásárolható részvény visszavásárlása;– a 40. §-a a jegyzett tőkének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...h) pontja alapján az illetékfizetési kötelezettség kiterjed a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész stb.) megszerzésére is. Az illeték alapját az Itv. 19. §-ának (5) bekezdése alapján kell megállapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály előírja.A számviteli törvény a közbenső mérleg készítését előírja– az osztalékelőleg-kifizetés,– a saját részvény, a saját üzletrész, továbbá avisszaváltható részvény visszavásárlása,– a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza. Ezek között szerepelnek a Gt. változásaihoz kapcsolódó módosítások is.Bár a Gt.-t módosító előírások alapvetően a részvénytársaságokhoz kapcsolódnak, nyilvánvaló, hogy azok a számviteli előírások, amelyek emiatt módosulnak, nemcsak az rt.-kre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...a törzstőke felemelését a társaság törzstőkén felüli vagyonából is elrendelheti. (Szigorúbban fogalmaz a Gt. 253. §-a a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésekor!) Az osztalék és a befektetés különbözőségére utal a következő is: a Gt. szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül kapott részesedést értékesítik, de azt értékkel nem vették állományba, akkor a csoportos nyilvántartásból következő – egy részvényre jutó – nyilvántartás szerinti érték és az eladási ár különbözete az eredmény, amely árfolyamveszteség is lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.