Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény 39. §-a a közbenső mérleg készítését kötelezően előírja:– az osztalékelőleg-fizetés;– a saját részvény, a saját üzletrész, továbbá a visszavásárolható részvény visszavásárlása;– a 40. §-a a jegyzett tőkének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a törzstőkén felüli vagyon

Kérdés: A Ptk. 3:309. §-ának (6) bekezdése szerint: az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – az alaptőke csökkenése arányában – az alaptőkén felüli vagyon összegét is. A Számviteli Levelek 306. számában megjelent értelmezés szerint az alaptőkén felüli vagyon összegébe beletartozik a tőkeleszállítás időpontjában meglévő pozitív tőketartalék, eredménytartalék és mérleg szerinti eredmény is, amit közbenső mérleg támaszt alá. A kft.-kre vonatkozó rendelkezések között hasonló előírást nem találtam. Ha a kft. szállítja le tőkekivonással a törzstőkét, ott is számításba kell venni a tagokat megillető összeg megállapítása során – a törzstőke-leszállítás ará­nyában – a tőkeleszállítás időpontjában meglévő törzstőkén felüli vagyon összegét? Akkor is, ha a törzstőkecsökkentés cégbírósági bejegyzésének időpontja 2015. 10. 28.?
Részlet a válaszából: […] ...felüli vagyon figyelembevételére utaló elő­írást, ez nem jelenti azt, hogy a kft.-nél másként kellene, lehetne eljárni, mint a részvénytársaságnál. A társasági forma eltérése nem eredményezheti azt, hogy a jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály előírja.A számviteli törvény a közbenső mérleg készítését előírja– az osztalékelőleg-kifizetés,– a saját részvény, a saját üzletrész, továbbá avisszaváltható részvény visszavásárlása,– a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...hanem a 77/A. § (2) bekezdésének c) pontjábanelőírtakat, mely szerint nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír(részvény, üzletrész) formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemélyaz értékpapírt átalakuló társas vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.