Használtan vásárolt ingatlan értékesítés céljából

Kérdés:

Társaságunk használtan vásárolt ingatlant azzal a céllal, hogy azt különböző javítási munkák elvégzése után áfamentesen értékesítse. A szükséges munkákat külső vállalkozóval (alvállalkozóval) kívánja a társaság elvégeztetni. A javítási munkákhoz szükséges anyagokat társaságunk már beszerezte, biztosítani fogja az alvállalkozó részére. A felújításhoz szükséges tárgyi eszközöket is a társaságunk szerzi be, és biztosítja az alvállalkozó részére azok használatát. Hogyan kell mindezeket könyvelni, elszámolni? Az áfa levonható vagy sem?

Részlet a válaszából: […] ...kerülő munkák hatására nem változnak, azok költségei az épület értékét kell, hogy növeljék. (Általános szabály, hogy a rendeltetésszerű használatbavétel előtt, itt az értékesítést megelőzően felmerült ráfordítások az épület bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Egyéni vállalkozó ingatlanvásárlásának illetéke

Kérdés: Egyéni vállalkozó ingatlant vásárolt 2021. október hónapban, melyet 2021. decemberben értékesített. A kiszabott illetékre 6 havi részletfizetési kedvezményt kapott. Az értékesítésig (2021. december) 2 havi illetékrészletet kifizetett, 4 havi kötelezettséget az eladást követően a következő, 2022. évben kellene megfizetnie. Naplófőkönyv vezetése mellett hogyan kell a bevételt, költséget, ráfordítást, értékcsökkenést figyelembe venni az éves bevallás során, továbbá milyen értékkel aktiválandó az ingatlan?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk kapcsán feltételezzük, hogy az egyéni vállalkozó az ingatlant kizárólag üzleti célból vásárolta, és azt kizárólag üzleti célból használta, mivel a nem kizárólag üzleti célból használt ingatlan adózására más szabályok vonatkoznak. Válaszunkban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
Részlet a válaszából: […] A pénztárkönyvben a fizetett lízingdíjat költségként el nem számolható kiadásként kell szerepeltetni. A traktor üzembe helyezése napjától értékcsökkenési leírást lehet elszámolni, amelynek összege a vállalkozói személyi jövedelemadó alapjának megállapításánál a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Felmerült költségek elszámolása ingatlan bérbeadásakor

Kérdés: A magánszemély egy ingatlan megszerzését követően több évvel (3 éven túl) kiváltja a vállalkozói igazolványt ingatlan-bérbeadásra (nem adószámos magánszemélyként adja bérbe). A vállalkozási időszakban felmerülnek az ingatlannal kapcsolatos fenntartási (festés, tetőjavítás) és felújítási (kazáncsere, ablakcsere) költségek. A kérdés, hogyan tudja érvényesíteni ezeket a költségeket a bérbeadás vállalkozási bevételével szemben, ha az ingatlan nincs a vállalkozás eszközei között?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó esetében nem különül el a vállalkozásiés a cégvagyon. A törvény ezért megkülönbözteti a kizárólag üzleti célú és nemkizárólag üzleti célú tárgyi eszközöket. Kizárólag üzleti (üzemi) céltszolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Áfa elszámolása személygépkocsi értékesítésekor

Kérdés: A kft. 2004 decemberében vásárolt személygépkocsit (6 millió forint + áfa), amelyet elad 2005 októberében (5 millió forint + áfa). Mivel 60 hónapon belül adja el, az áfa-visszaigénylés arányosításában kérünk segítséget, a megadott összegekkel levezetve.
Részlet a válaszából: […] A személygépkocsi értékesítésekor az eladót adófizetésikötelezettség terheli. Így az eladáskor áfás számlát kell kiállítania. (Akérdés adatai szerint a számlában szereplő áfa értéke 1250 E Ft fizetendő áfa!)Az Áfa-tv. 39. §-ának (3) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Támogatással megvalósított saját vállalkozásban végzett beruházás

Kérdés: Társaságunk – amely kizárólag áfaköteles értékesítést végez – 2004-ben államháztartási támogatásban részesült (ISO-támogatás, prospektus-, videofilm-támogatás), amely miatt az Áfa-törvény 3. számú melléklete 1. része szerinti arányosítást alkalmazta. Ugyanakkor beruházást is végzett, amelyhez az anyagokat saját maga szerezte be. Az Szt. szerint ilyen esetben saját vállalkozásban végzett beruházásról van szó, amelyet a nyilvántartásba vételkor (de legalább az év végén) az áfabevallásba is be kell állítani. Ezzel duplán sújtja az áfa le nem vonhatósága. Milyen értéken szerepeljen a saját vállalkozásban végzett beruházás az áfabevallásban adóalapként, ha az anyagon kívül minden mást külső kivitelező végzett, akiknek a számláiban lévő áfa egy része szintén nem került visszaigénylésre az arányosítás miatt? Ez is duplázódik?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 18. §-ának (2) bekezdése alapján saját vállalkozásbanvégzett beruházásnál az adófizetési kötelezettség a tárgyi eszközrendeltetésszerű használatbavételének időpontjában (és nem a nyilvántartásbavételkor, legalább az év végén) keletkezik, az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Levonható áfa elszámolása, ha le nem vonhatóvá válik

Kérdés: A vállalkozás 2003. év végéig kizárólag adóköteles tevékenységet végzett, így az áfát levonta. 2004. évtől ingatlan-bérbeadási tevékenységet is végez, amelyre nem kérte az adózás általános szabályok szerinti folytatását, így az tárgyi adómentessé vált. Hogyan kell az arányosítást alkalmazni az alábbi példa alapján:- az 1997. évben rendeltetésszerűen használatba vett ingatlan visszaigényelt áfája 900 000 Ft, a végleges felhasználási arány "1", mert kizárólag adómentes tevékenysége volt,- a 2004. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő a tárgyi eszköz levonható áfájához kapcsolódóan, mert nincs 10 százalékpontot meghaladó változás,- a 2005. évi levonási hányad 0,85, a pótlólag bevallandó adó: 900 000 (1-0,85):10 = 13 500 Ft,- a 2006. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő, mert a változás nem éri el a 10 százalékpontot,- a 2007. évi levonási hányad 0,55, nincs teendő, mert a használatbavételt követő 9 év már eltelt.Változik-e a fenti számítás, ha az ingatlannak csak egy része van bérbeadva?
Részlet a válaszából: […] ...módosítás képletéhez az nem kell. A képlethez kell:ÁE : a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított áfa (900 000 Ft);FBV: a rendeltetésszerű használatbavétel évére érvényes végleges felhasználási arány, amely tételes elkülönítés esetén "1", ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Adóköteles termékértékesítés tárgyi adómentes lesz

Kérdés: A fogtechnikusok termékértékesítésének jelentős része 2004-től átkerült a tárgyi adómentes körbe. A korábban beszerzett tárgyi eszközeikre kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdése szerinti arányosítást?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az adóalany köteles a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó, végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Áfa: ingatlan átsorolása

Kérdés: Egy bérbeadással foglalkozó vállalkozás lakást alakított át orvosi rendelővé. Az átalakítással kapcsolatos áfát nem vonta le. A beruházást követő évben a bérbe adott ingatlant átminősítik. Alkalmazható-e az Áfa-tv. 39. §-a (1) bekezdésében szereplő arányosítás, ha igen, az átalakítás áfáját utólag hogyan helyezheti levonásba a vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatását adóval növelten kell számláznia.Tárgyi eszközök tekintetében a törvény a figyelési perióduson belül (ingatlanoknál a rendeltetésszerű használatbavétel évét követő 9 év) a levonható, illetve a le nem vonható áfarész kötelező módosítását írja elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

A le nem vonható áfa utólagos módosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa. Az Szt. 47. §-ának (3) bekezdése viszont külön kiemeli, nem része a bekerülési (beszerzési) értéknek az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.